A kiskirályoktól a világosi fegyverletételig – újabb tankönyvekbe néztünk bele

A mellőzött témák is előkerülnek

A 10.-es kísérleti történelemtankönyv felépítése szinte teljesen megegyezik a 11.-eseknek szánt kiadvány szerkezetével.  Az egyetlen eltérés az, hogy míg előbbiben a kevésbé érintett témákat a Történészszemmel című rovatban tárgyalták, utóbbi esetében a Kitekintő tölt be hasonló szerepet. A rovatban egy rövid, az egyes kérdésekkel kapcsolatos alapvető információkat felvázoló bekezdés mellett általában egy esszéből vagy irodalmi műből vett részlet teszi szemléletessé az adott témát.

A blokk legfőbb hibája, hogy olykor talán túlságosan is röviden mutatja az egyes témákat (Széchenyi sorsának taglalása például megakad ott, hogy a döblingi elmegyógyintézetbe szállították), amelyek általában néhány soros kifejtésnél többet érdemelnének. Kellemes meglepetés azonban, hogy a korábbi tankönyvekben eddig szinte teljes egészében mellőzött témák – mint például a cigány családok helyzete a reformkorban, reformkori átlagfizetések – is befértek a rovatba.

Bár a Szent Szövetség Európáját  – nem függetlenül az izgalmas kifejtésre kétségtelenül eleve alkalmatlan alapanyagtól – a korábbi tankönyvekhez hasonlóan az OFI kiadványának sem sikerült eladhatóbbá varázsolni, az ipari forradalom Angliáját taglaló rész nagyon jól sikerült. Jól rávilágít a kor viszonyaira, hogy Waterloo hőse, a tudományos kérdésekben tájékozatlan, de megkérdőjelezhetetlen tekintélye révén magát a technikai kérdésekben is kompetensnek gondoló Wellington hercege sorolja fel a vonat elleni ellenérveket a közlekedési eszköz létjogosultságának alátámasztása érdekében parlamenti bizottság előtt megjelent feltalálónak, George Stephensonnak.

A 10.-es tankönyvnek – a 11.-eshez hasonlóan – is nagy előnye a benne elhelyezett rengeteg összehasonlító táblázat, amelyek nélkül a diákok például a francia forradalom szinte kibogozhatatlan politikai szálait, vagy a Magyar Királyság államhatalmi szerveinek Habsburg birodalmi adminisztrációba való betagozódását feltehetően csak jóval nagyobb nehézségek árán tudnák megérteni.

A különböző társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális megértésének elősegítése céljából készített ábrák azonban változó színvonalúak. A tankönyv fejlesztői A francia forradalom menete címet viselő grafikonnal talán nem a legjobb eszközt találták meg a forradalmi események dinamikájának szemléltetésére, mint ahogy A 19. század új eszméi címet viselő ábra sem feltétlenül alkalmas arra, hogy segítségével a diákok átlássák a korszak eszme- és ideológiai rendszereinek szövevényes hálózatát.

Nyilvánvalóan nehéz feladat egyszerűen, néhány nyíl és kulcsfogalom segítségével felvázolni bonyolult összefüggéseket, de a tankönyv is bizonyítja, hogy ez lehetséges: a marxizmus történelemszemléletéről, a jakobinus diktatúra és a Bocskai-felkelés okairól, vagy Széchenyi és Kossuth vitájáról készített ábrák például kifejezetten jól sikerültek. A szerzők emellett a magyar tankönyvek régi adósságát rótták le többek között az V. Károly családfájáról, valamint a kettős vámrendszerről készített grafikon szerepeltetésével, és az 1848-as márciusi forradalom főbb helyszíneiről készített térkép is remek.

A Rá@dás címet viselő rovat egyes témái (lásd pl. Napóleon harcmodora és a hadműveletekben alkalmazott stratégiája) nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy a történelem iránt kevésbé fogékony diákok érdeklődését is felkeltsék, de ez a blokk is érdekes, és hasznos történelmi epizódokkal (az utópista szocialisták, élet a Napkirály udvarában stb.) egészíti ki a tananyagot.

A forrásszemelvények a táblázatokhoz hasonlóan a tankönyv erősségei. Kazinczy visszaemlékezése a II. Józseffel való gyermekkori találkozására, Vörösmartynak az „áruló” Görgeiről szóló verse, vagy Bibó forradalmi terrorról szóló esszérészlete üdítő színfoltja a kiadványnak, mint ahogy Napóleon Elba szigetéről való visszatérését is nagyon jó ötlet volt a korabeli sajtó címadásainak tükrében szemügyre venni - bár ez korábbi kiadványokban időnként fel-felbukkant.

Ugyan a társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokat szemléltető ábrák olykor világosabban is rávilágíthatnának az összefüggésekre, a jól összeválogatott forrásoknak, valamint a remek szakmai színvonalon megírt törzsszövegnek köszönhetően a tankönyvet bizonyosan nem csak Kossuth arcának kifestésére vagy a tanárok aranyköpéseinek felirkálására alkalmas alapanyagként fogják használni a diákok.

1. Egyszerű, átlátható, izgalmas
2. A mellőzött témák is előkerülnek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek