A kézfogástól a csupasz fenék villantásáig: 6 nonverbális gesztus történelmi háttere
2018. június 6. 11:48 Múlt-kor
A gesztikulálás – többnyire kézzel, de esetenként más testrészekkel is – szimbolikus, hang nélküli nyelvet alkot, amellyel tömören lehet üzenetet közvetíteni szavak használata nélkül. A ma használt gesztusok közül sokaknak van hosszú története, némelyik pedig a hagyomány szerint konkrét történelmi eseményekhez kapcsolódik. Az alábbiakban öt népszerű nonverbális gesztus történelmi hátterét vizsgáljuk meg.
Korábban
A kézfogás
A kézfogásos köszöntés legalább az ókori Görögországig visszavezethető. A berlini Pergamonmuseumban található egy Kr. e. 5. századi sírkő, amely két, kezet fogó katonát ábrázol. Az athéni Akropolisz múzeumában egy oszloptalpon Héra istennő kezet fog Athéné istennővel. A kézfogással – meghajlás vagy pukedli helyett – a két fél egyenlőségét fejezi ki, valamint azt, hogy elég kényelmesen érzik magukat egymás társaságában ahhoz, hogy ne viseljenek fegyvert.
Bartholomeus van der Helst „A münsteri béke ünneplése, 1648” című festményén Witsen százados (Amszterdam egyik tanácsnoka, továbbá polgármestere) barátságosan kezet fog hadnagyával. Ugyancsak a 17. században elterjedtek az ábrázolásokon a kezet fogó házastársak. Az esküvői szertartás során a gesztus egy szent és jogi kötelességet jelentő egyezség lezárását jelentette.
A washingtoni Fehér Ház udvara egy, a közel-keleti történelemben igen jelentős kézfogás helyszíne lett 1993. szeptember 13-án: Jichák Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője ekkor írták alá az oslói megállapodást, amely egy békefolyamat kezdetét jelentette. Bill Clinton elnök unszolására fogott kezet a két ellenség. Sajnálatos módon a remélt béke nem ért fel a legendás kézfogás által ígértekkel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Ma van a színházak világnapja 12:20
- Egy hős kutya mentette meg a blamázstól az angol futballt 11:20
- Zálogházak – Mi a valóság a sztereotípiák mögött? 09:50
- Ott se kellett volna lenniük a Tenerifén összeütköző 747-eseknek 08:20
- A guillotine névadója is majdnem a szerkezet pengéje alatt végezte tegnap
- Erkölcstelennek minősítették az érzékiség amerikai költőjét, Walt Whitmant tegnap
- Szaddám Huszein csak irigyelni tudta Babilon eltörölhetetlen örökségét tegnap
- Római fürdő helyére épült a magyar főváros első fedett uszodája tegnap
