A kézfogástól a csupasz fenék villantásáig: 6 nonverbális gesztus történelmi háttere
2018. június 6. 11:48 Múlt-kor
A gesztikulálás – többnyire kézzel, de esetenként más testrészekkel is – szimbolikus, hang nélküli nyelvet alkot, amellyel tömören lehet üzenetet közvetíteni szavak használata nélkül. A ma használt gesztusok közül sokaknak van hosszú története, némelyik pedig a hagyomány szerint konkrét történelmi eseményekhez kapcsolódik. Az alábbiakban öt népszerű nonverbális gesztus történelmi hátterét vizsgáljuk meg.
Korábban
A kézfogás
A kézfogásos köszöntés legalább az ókori Görögországig visszavezethető. A berlini Pergamonmuseumban található egy Kr. e. 5. századi sírkő, amely két, kezet fogó katonát ábrázol. Az athéni Akropolisz múzeumában egy oszloptalpon Héra istennő kezet fog Athéné istennővel. A kézfogással – meghajlás vagy pukedli helyett – a két fél egyenlőségét fejezi ki, valamint azt, hogy elég kényelmesen érzik magukat egymás társaságában ahhoz, hogy ne viseljenek fegyvert.
Bartholomeus van der Helst „A münsteri béke ünneplése, 1648” című festményén Witsen százados (Amszterdam egyik tanácsnoka, továbbá polgármestere) barátságosan kezet fog hadnagyával. Ugyancsak a 17. században elterjedtek az ábrázolásokon a kezet fogó házastársak. Az esküvői szertartás során a gesztus egy szent és jogi kötelességet jelentő egyezség lezárását jelentette.
A washingtoni Fehér Ház udvara egy, a közel-keleti történelemben igen jelentős kézfogás helyszíne lett 1993. szeptember 13-án: Jichák Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője ekkor írták alá az oslói megállapodást, amely egy békefolyamat kezdetét jelentette. Bill Clinton elnök unszolására fogott kezet a két ellenség. Sajnálatos módon a remélt béke nem ért fel a legendás kézfogás által ígértekkel.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A kora középkor embere sokkal egészségesebb volt a leszármazottainál
- Egy Detroit és Chicago közötti kényelmetlen vonatútnak köszönhetjük a vasúti hálókocsit tegnap
- Himmler és köre „árja” miszticizmusa váltotta volna fel a kereszténységet a Harmadik Birodalomban tegnap
- Megmentette a gyermekeket, mégsem kapott Nobel-díjat Albert Sabin tegnap
- Tiziano műve lehet a 110 éve egy angol templomban őrzött festmény tegnap
- 10 tény a paróka múltjáról tegnap
- Egy csapásra az ellenkezőjére változtatta a szőke haj jelentését Jean Harlow tegnap
- Felbontatlan 17. századi leveleket olvastak el fogászati röntgen segítségével brit kutatók tegnap
- Kocsmai felszolgálóként kezdte karrierjét Gundel János tegnap