A II. világháborúban elrabolt műkincseket követel vissza Lengyelország Oroszországtól
2022. szeptember 15. 18:02 MTI
Lengyelország a második világháború során elrabolt hét műtárgy visszaadását kéri Oroszországtól – jelentette be Piotr Gliński lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter szerdán Varsóban.
Egy német és egy szovjet tiszt kezet fog a lengyelországi hadműveletek végén, 1939. szeptember
Korábban
A kormányfőhelyettes Az üres képkeretek elnevezésű, a háború során a lengyel gyűjteményekből a németek és a szovjetek által elvitt műkincsekre emlékeztető kampány megnyitóján számolt be a Moszkvával szemben emelt újabb visszaszolgáltatási követelményekről.
A varsói Wilanów kastélymúzeumban rendezett sajtóértekezleten Gliński elmondta: a világháború idején a megszállt Lengyelországból az akkori Szovjetunióba több százezer műtárgyat vihettek el. Az orosz múzeumi gyűjtemények és levéltárak elérhetetlensége miatt viszont nehezen meghatározható, hány lengyel műkincs található ma Oroszország területén – tette hozzá.
Megerősítette: Lengyelország eddig diplomáciai úton több mint tízezer műtárgyra vonatkozó 20 visszaszolgáltatási kérelmet továbbított Moszkvának, az orosz kormány viszont eddig egyet sem bírált el.
A hét műtárgyat, nagyrészt vallási tárgyú, régi olasz mesterek műhelyeiből származó festményeket, amelyeket most követelnek vissza, a moszkvai Állami Puskin Képzőművészeti Múzeumban azonosították – közölte Gliński.
Aláhúzta: a nemzetközi joggal összhangban Oroszországnak kötelessége visszaszolgáltatni a háború során elrabolt műkincseket, ezek az ügyek nem évülnek el.
Gliński felidézte: Lengyelország 1939. szeptember 1-jei megtámadása után a németek az egyházi, a magán- és közgyűjtemények „megtervezett és szisztematikus fosztogatását hajtották végre”, az 1939. szeptember 17-ei szovjet megtámadást követően viszont úgynevezett trófeagyűjtők is bevonultak Lengyelországba. Ezek szovjet műértőkből álltak, „pontosabban szólva tolvajokból, akik műalkotások rablásával foglalkoztak” – jelentette ki a politikus.
Az üres képkeretek nevű kampányról a kormányfőhelyettes elmondta: Lengyelország a második világháború során a legnagyobb károkat szenvedett az összes érintett ország közül, mégpedig a kultúra és a szépművészet terén is. „Sok lengyel múzeumban mindmáig üres keretek találhatók, amelyek a háborús veszteségeinket jelképezik” – tette hozzá.
Bejelentette: a kampány során a veszteségekre emlékeztető táblákat helyeznek el tizenkét lengyelországi múzeumban.
A második világháború utáni becslések szerint a lengyel gyűjteményekből az állomány több mint fele, megközelítőleg 516 ezer műtárgy tűnt el, ezek egy része megsemmisült. Kizárólag a német támadás következtében elszenvedett lengyel károkról szóló, szeptember 1-jén bemutatott lengyel parlamenti bizottsági jelentésben 19,3 milliárd złoty (1,6 ezermilliárd forint) összegben jelölték meg a kulturális javak (múzeumok, műtárgyak, műemlékek) veszteségeit.
Lengyelország 2015 óta több mint ötszáz, a második világháborúban eltűnt műtárgyat nyert vissza. A Gliński irányította tárca által összeállított, folyamatosan bővülő adatbázisban jelenleg mintegy 63 ezer keresett, a háború idején eltűnt műtárgy szerepel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
