A Homo naledi úgy sétált, mint mi és úgy mászott fára, mint egy majom
2015. október 7. 13:02
Erős kézfeje és masszív, a különböző ütődéseknek is ellenálló csuklója, valamint a modern emberi lábfejhez hasonlító lábai alapján a kutatók úgy vélik, hogy a legutóbb felfedezett emberi ős, a Homo naledi (az ember távoli, ősi "unokatestvére") két lábon járt a földön, de a fák lombjai között is biztonsággal mozgott, továbbá eszközhasználó volt.
Korábban
2015 szeptemberében jelentették be, hogy egy teljesen új emberszerű faj csontkövületeit fedezték fel egy barlangrendszer mélyének temetkezési kamrájában a Dél-afrikai Köztársaságban. A Homo naledi nevet kapó ős a homo nembe tartozó fajok legkorábbika lehet, akár már hárommillió évvel ezelőtt is felbukkanhatott Afrikában. Bár a kutatók nyíltan még nem mondták ki, minden valószínűség szerint a naledi egyfajta hiányzó láncszem a két lábra emelkedett főemlősök és az ember ősei között.
A Homo naledi nem hasonlít egyik Afrikában fellelt korai emberelődre sem. Agya kicsi volt, nagyjából, mint a gorilláé, medence- és vállcsontjai kezdetlegesek. Azért sorolták mégis a Homo nembe, mert koponyája fejlettebb formát képvisel, fogai viszonylag kicsik, lába jellegzetesen hosszú.
A dél-afrikai barlangban megtalált csontok alapján két kutatócsapat igyekezett rekonstruálni távoli ősünk mozgásszervi jellegzetességeit. A National Geographic által finanszírozott projekt során 107 darab lábcsontot, valamint 26 egyéb, főként a jobb karból származó csontokat vették górcső alá, számolt be kedden a Nature Communications tudományos portál.
A Homo naledi lába meglepő módon a legtöbb szempontból úgy néz ki, mint egy modern emberi láb. A boka ízülete, a nagylábujjak párhuzamossága és a széles sarokcsont arról árulkodnak, hogy az ősember két lábon járt, a testfelépítése pedig teljesen alkalmazkodott ehhez a létformához. Ugyanakkor a lábfej a miénkhez képest alacsonyabb boltíve, valamint a görbe ujjcsontok még egy majomszerű lényre engednek következtetni, olvasható a National Geographic cikkében.
A kéz, valamint a görbe ujjak azt jelzik, hogy ügyes famászó lehetett, hosszú és erős, a tenyérrel szembefordítható hüvelykujja, továbbá masszív csuklója alapján a kutatók szerint képes lehetett különböző eszközök használatára. Azonban hozzáteszik: még nem találtak ilyen szerszámokat. „A Homo naledinek egy teljesen egyedülálló mozgásszervi felépítése volt, és egyik korábbi homo nembe tartozó fajra sem hasonlít” – mondta William Harcourt-Smith, a New York-i Lehman College munkatársa, a kutatás egyik vezetője.
Arra a kérdésre, hogy őseink mikor „másztak le végleg a fáról”, elég nehéz választ adni. Lucy és a legkorábbi emberi ősök, az Australopithecusok már négymillió éve is felegyenesedve jártak, azonban gyakran töltötték idejüket a faágak között, ugyanakkor már kőeszközöket is használtak. A Homo nemzetségnél már jóval nehezebb megmondani, hogy a tagjai „milyen szinten” voltak famászók. Néhány töredékes maradvány vizsgálata szerint a Homo habilist, vagyis az ügyes embert még olykor lehetett a fák lombjai között látni, legalábbis a csontjainak formái azt mutatják, hogy alkalmas lehetett erre az életmódra is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap