A gengszter, aki Göringgel is leszámolt volna

A barnaingesek réme

Az 1991-es Bugsy című filmben a Warren Beatty által megformált Benjamin "Bugsy" Siegelt úgy ábrázolták, mint aki a kaszinóalapítás mellett Benito Mussolini meggyilkolása iránt is olthatatlan vágyat érez. Az egyik jelenetben azt mondja szeretőjének, Virginia Hillnek, hogy mindenképpen meg kell tennie, különben Hitler és Mussolini az egész világot elpusztítja. Később egy barátjával, Meyer Lanskyval folytatott beszélgetés során kijelenti: "Mussolinit és Hitlert meg kell állítani. Minden zsidót el akarnak tenni láb alól. Ha én nem teszek semmit, ki fog?"

Bár a film nagyon messzire rugaszkodott el a valós eseményektől, a történet egy másik, a valósághoz jóval közelebb álló változatát is ismerjük. Eszerint a gengszter Dorothy di Frasso grófnővel Olaszországba utazott, hogy meggyőzze Mussolinit egy új robbanószer megvásárlásáról, amelyet ketten finanszíroztak. A páros Hermann Göringet és Joseph Goebbelst a grófnő gyönyörű római villájában találta, akiket Mussolini utasítására szállásoltak el a lenyűgöző épületben. Miután a Duce visszautasította Siegelék ajánlatát, ráadásul Göringék még szállásukat is elhappolták előlük, a feldühödött, nácigyűlölő gengszter elhatározta, hogy mindkét magas rangú német politikust megöli.

A fiatal Dorothy (Taylor) di Frasso

Di Frasso azonban attól tartva, hogy a merényleteknek a férjére, Carlo Dentice di Frasso grófra nézve is beláthatatlan következményei lennének, meggyőzte Siegelt, hogy ne cselekedjen ennyire meggondolatlanul. Meglepő módon tucatnyi bizonyíték támasztja alá, hogy ennek a hihetetlen történetnek számos részlete valóban megtörtént.

Az 1906-ban a Lower East Side-on, emigráns szülők gyermekeként született Siegel fiatalon egy Meyer Lansky vezette New York-i bandához csatlakozva próbált meg kitörni a szegénységből. A két fiatal jól jövedelmező csempészvállalkozást működtetett a szesztilalom alatt.

Lansky és Siegel barátaikkal együtt a 30-as években nagy előszeretettel zavarták meg náciszimpatizáns egyesületek rendezvényeit. Lansky állítása szerint egy alakalommal több száz, Hitler-képpel és horogkeresztekkel dekorált színpad előtt feszítő barnaingest kényszerítettek menekülésre petárdáik segítségével.

Siegel valóban nem volt túl jó véleménnyel a nácik zsidókkal kapcsolatos politikájáról. A második világháború után valószínűleg Izrael magalapítását is támogatta 50 ezer dollárral, legalábbis a horvát származású, a második világháború alatt a brit hadseregben szolgáló, majd a Haganához csatlakozó Reuven Dafni ezt állította egy 1989-es interjúban.

1. A barnaingesek réme
2. Biznisz Mussolinivel
3. Az örök rejtély

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz