A férfi szerzetesekhez képest kevésbé éltek elszigetelt életet a középkori apácák
2022. február 3. 11:00 Múlt-kor
Korábban
Szent tevékenységek
Az apácák napirendje megegyezett a szerzetesekével: naponta többször istenszolgálaton vettek részt, ahol a külvilágbeliek lelki üdvéért imádkoztak, különösen azokért, akik adományban részesítették a zárdát. Az általános vélemény szerint egy apáca imája ugyanolyan hatékonyan védelmezte a lelket, mint egy szerzetesé.
Az apácák emellett sok időt töltöttek olvasással és írással: főleg hitbuzgalmi könyveket, imagyűjteményeket, vallásos elmélkedéseket, apácák látomásait elemző traktátusokat, egyházi énekeket jegyeztek le és díszítettek csodás miniatúrákkal. Ennek eredményeként sok zárda lenyűgöző könyvtárral rendelkezett, amelynek kéziratait nem csak a falak között élők, hanem más papok, szerzetesek, néha még világi személyek is forgathatták. Az egyik legtermékenyebb szerző a német bencés apátnő, Bingeni Szent Hildegárd volt (1098–1179).
A szerzetesektől eltérően az apácák kézimunkával is foglalkoztak, például istentiszteletek során használt ruhák varrásával, hímzésével. Az őket támogató közösséget jótékony munkával szolgálták: napi rendszerességgel osztottak ruhát és ételt a rászorulóknak, a jeles napokon és évfordulókon egyszerre nagyobb mennyiséget is.
Az angliai Lacockban található ágostonos zárda, amelyet Ela, Salisbury grófnője alapított 1232-ben, minden évben száz jobbágynak adott kenyeret és heringet az apátnő halálának évfordulóján. Az alamizsnálkodás mellett az apácák gyermekeket tanítottak, betegeket ápoltak, valamint veszélyben lévő nőkön segítettek.
A zárdák így sokszor közelebbi kapcsolatban álltak a helyi közösséggel, mint a szerzetesek kolostorai, és gyakran telepedtek könnyebben elérhető helyekre, városok közelébe is. Ezáltal a női szerzetesek jelenléte nyilvánvalóbb lehetett a világiak számára, mint a férfiaké.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap