A fehér felsőbbrendűség hívei hajtották végre az amerikai történelem egyetlen sikeres puccsát

Az észak-karolinai Highway Historical Marker Committee jóváhagyta egy új emléktábla felállítását, amelyet egy forgalmas wilmingtoni kereszteződésben fognak elhelyezni 2018-ban. A táblán lévő felirat az 1898-es rasszista indíttatású támadásra fogja felhívni a lakosok figyelmét – írja a newsobserver.com.

Nem ez az első alkalom, hogy az állam vezetése hivatalosan is elismerte a véres akciót, amelynek végrehajtói semmifajta büntetésben nem részesültek. 2006-ban kiadtak egy, a kormány megbízására készült, erőszakról szóló, 464 oldalas beszámolót, amely feltehetően nem jutott el túl sok emberhez.

Az 1898-ban Észak-Karolina legnagyobb városaként ismert Wilmington politikai vezetői és prominens üzletemberei között sokan feketék voltak. A polgárháború végétől a jelzett időpontig tartó évtizedekben a feketék nagyobb szabadságra és pénzügyi stabilitásra tettek szert, a század végén elkezdődött visszarendeződési folyamatok azonban jelentősen rontottak a színes bőrűek helyzetén és lehetőségein. 

Az Alfred Waddell konföderációs tiszt, kongresszusi képviselő vezetésével vezetett puccshoz idővel mintegy 2000 fegyveres csatlakozott. A zavargók felgyújtottak feketék által vezetett cégekhez köthető épületeket, feketék tucatjai ölték meg és sokakat kényszerítettek, hogy elhagyják otthonaikat és a várost. Miután lemondatták a település fehér polgármesterét, valamint a feketéket is a sorai között tudó tanácsot, a törvényes felhatalmazással nem rendelkező Waddellt tették meg polgármesternek.

Az új táblán a következő lesz olvasható: „Wilmingtoni puccs. 1898. november 10-én ezen a helyen felfegyverzett tömeg gyűlt össze, amely hat háztömbnyire délkeletre menetelt, és felgyújtotta a fekete tulajdonban lévő, Alex Manly által szerkesztett Daily Record irodáját. Az erőszaknak akár 60 fekete is áldozatul eshetett. [Az esemény] a városi vezetés megdöntéséhez, valamint a puccsot vezető Alfred Moore Waddell polgármesterré történő kinevezéséhez vezetett. A »faji zavargás« egy, a fehér felsőbbrendűségre és a faji feszültségek kiaknázására alapozva szerte az államban megindított politikai hadjárat része volt.”

Deb Butler, az észak-karolinai képviselőház Wilmingtonban megválasztott demokrata tagja egy tweetben késeinek nevezte, de üdvözölte a táblát, amelyet a tervek szerint márciusban fognak felállítani a negyedik és az ötödik utca között található Market Streeten, a könnyűgyalogság épületénél, ahonnan 119 évvel ezelőtt az események indultak.

David La Vere, a University of North Carolina wilmingtoni részlegének tanára tagja volt annak az állami bizottságnak, amely jóváhagyta az új tábla felállítását, ami az egyetemi oktató szerint azt követően valósul meg, hogy a helyiek követelték a puccs hivatalos elismerését. Korábban nem messze a tömeg által felégetett újság irodájától állt egy tábla, amely azonban jóval kevesebb információt szolgáltatott az eseményekről. Alex Manly, a lap tulajdonosa napokkal a puccs előtt közölt egy írást a fehérek és a feketék kapcsolatáról, amely a történészek szerint hozzájárulthatott az események eszkalációjához.

Az állam, valamint civil csoportok csak a múlt század legvégén kezdtek foglalkozni a puccsal. 2000-ben felállítottak egy bizottságot a zavargás kivizsgálására. Az ennek eredményeként készített jelentést 2006-ban adták ki, a The News & Observer és a Charlotte Observer pedig ugyanebben az évben bocsánatot kért a 19. századi vezetők erőszakos cselekményekben játszott szerepéért. A Demokrata Párt észak-karolinai szervezete 2007-ben kért bocsánatot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták