„A digókat akarjuk!” – Amerika legvéresebb lincselése 11 olasz bevándorló életét követelte
2017. október 26. 14:18
Kevés olyan sötét elemet találhatunk az amerikai történelemben, mint a 19-20. században zajlott lincselések sorozata. 1882 és 1968 között mintegy 5 ezer ilyen, önbíráskodáson alapuló, nagy tömegben elkövetett, erőszakos kivégzést tartanak számon az Egyesült Államokban, amelynek többségükben afro-amerikai férfiak estek áldozatul. A valaha volt levéresebb lincselés azonban nem feketéket érintett, hanem egy másik, a korban szinte ugyanolyan mértékben lenézett népcsoportot: az olaszokat.
Korábban
Ahogy a legtöbb európai országból, úgy Olaszországból is nagy tömegben érkeztek bevándorlók Amerikába egy új élet és a meggazdagodás reményében. Csak New Orleans városába majdnem 300 ezer olasz bevándorló érkezett 1884 és 1924 között. Minthogy többségük Szicília szigetéről indult útnak, a város francia negyedét – ahol a legtöbben megtelepedtek – rövidesen már csak úgy emlegették, mint a „Kis Palermót”.
Idegen nyelvük és különös szokásaik miatt azonban már a kezdetektől megvetés volt a részük az amerikaiak részéről, akik „kulturálisan visszamaradottnak” és sötét árnyalatú bőrük miatt „fajilag gyanúsnak” tekintették őket. A leggyakrabban hozzájuk kapcsolt előítélet az volt, hogy kapcsolatot tartanak a rettegett maffiával. Emiatt az olasz családok biztosan számíthattak arra, hogy a rendőrség különösen nagy figyelmet szentel majd minden tevékenységüknek.
David Hennessy a New Orleans-i rendőrség igazi feltörekvő csillaga volt a 19. század utolsó évtizedeiben. Mindössze 23 éves volt, amikor 1881-ben hírnevet szerzett magának azzal, hogy elfogta a hírhedt olasz bűnözőt, Giuseppe Espositót, akit Olaszországban – többek között – egy brit turista fülének levágása miatt köröztek. 1888-ban aztán New Orleans újonnan megválasztott polgármestere, Joseph A. Shakespeare, elszörnyedve a városi rendőrség soraiban uralkodó állapotokon, Hennessyt nevezte ki új főparancsnoknak, aki ezen minőségében gyorsan gatyába rázta az addig erősen szervezetlen rendőröket.
Amilyen népszerű volt azonban a „tisztes polgárok” körében, épp oly gyűlöltté vált az alvilág szemében. Tevékenysége nyomán elkezdték behajtani az adót a városban működő bordélyházaktól és kaszinóktól és szigorú lépéseit a rendőrség szervezetén belül sem nézték feltétlen jó szemmel néhányan. Ellenségeinek száma tovább növekedett, amikor két helyi olasz család viszálya idején letartóztatott egy magas rangú maffiavezért.
A szárnyaló karrier aztán tragikus véget ért 1890. október 15-ének estéjén. A hazafelé sétáló Hennesyt máig ismeretlen személyek támadták meg. Bár a rendőrfőnököt golyótalálat érte, azonnal viszonozta a tüzet, sőt még üldözőbe is vette támadóit, majd végül összeesett sebesülései miatt. Egy segítségére siető szemtanú állítólag megkérdezte tőle, hogy kik voltak a támadók, mire Hennessy utolsó lehelletével – megint csak állítólag – annyit felelt: „A digók.”
Hennessy meggyilkolása és az olaszok gúnynevének kétes hitelű elhangzása felkorbácsolta az olaszellenes érzelmeket. A rendőrség olaszok százait tartóztatta le, míg a helyi sajtó a végül vád alá helyezett kilenc gyanúsítottat már a tárgyalás előtt „bűnösnek nyilvánította.” A városlakók igazságra és vérre szomjaztak, a feszültség pedig csak egyre nőtt, míg végül megérkezett a mindent lángba borító szikra, amikor a bíróság 1891. március 13-án kihirdette az ítéletet.
A bíróság a kilenc gyanúsított közül hatot felmentett, míg három esetben szabálytalan bírói eljárást állapított meg. A hír futótűzként terjedt a városban, mint ahogy vele együtt „az egyetlen észszerű magyarázat” is, miszerint a maffia megvesztegette az esküdteket és befolyásolta az ítélethozatalt. A Daily States újság öles betűkkel írt szalagcímekkel korbácsolta tovább az indulatokat: „Kelj fel New Orleans népe! Esküdt gyilkosok idegen kezei mocskolták be egy mártír vérét…”
Másnap városlakók ezrei tódultak a börtön köré, ahol a gyanúsított olaszokat tartották fogva. Itt szenvedélyes szónokok bűnözőként festették le az olasz bevándorlókat és arra szólítottak fel, hogy mindegyiket ki kell toloncolni a városból. A felhergelt tömeg végül betört a városi fegyverraktárba és így felszerelkezve ismét a börtön felé indult, hangos „A digókat akarjuk!” kiáltások közepette.
Miután a felfegyverzett tömeg betört a börtönbe, onnan nem csak az eredeti kilenc gyanúsítottat, hanem válogatás nélkül szinte mindenkit kirángattak – olyanokat is, akik még nem is álltak bíróság elé, de volt, akit még csak nem is ezzel a bűnténnyel kapcsolatosan tartottak benn. Lövések dördültek, ütések záporoztak, majd a börtön előtt összegyűlt emberek hangos üdvrivalgással fogadták a 11 holttestet, amelyek közül néhányat felakasztva közszemlére tettek, másokat széttéptek és darabjaikat „szuvenírként” vitték haza.
Az eset komoly nemzetközi felháborodást keltett, az olasz kormány határozottan követelte a lincselő tömeg tagjainak megbüntetését. Amerikában azonban sokan a lincselők oldalára álltak. A New York Times egy cikkében úgy írt az áldozatokról, mint „orgyilkosokról és haramiákról”, és „gyáva szicíliaiakról … akik dögvészt jelentenek”. A lincselők végül kivétel nélkül megúszták a felelősségrevonást, minthogy a bíróság szerint „a gyilkosok egyikének kiléte sem ismert.” Pedig a tömeg soraiban olyan neves személyeket is találhatunk mint John. M. Parker, Louisiana állam későbbi kormányzója vagy Walter C. Fowler, akit 1896-ban New Orleans polgármesterévé is választottak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője 20:20
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára 17:40
- 7+1 híres merénylet a történelemből 17:20
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa 17:05
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50