A csíksomlyói búcsú és a magyar szablyavívás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe
2020. május 22. 11:56 MTI
A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár hét tétellel bővült - közölte az Agrárminisztérium csütörtökön az MTI-vel.
Korábban
A Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, csütörtökön született döntés értelmében ezentúl a gyűjteményt gazdagítja az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe, a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely.
A bizottság a hungarikumok közé emelte - mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket - a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, de bekerült a gyűjteménybe a tiszavirágzás, egy egyedülálló természeti látványosság, a rövid életű kérészfaj látványos rajzása is.
A közlemény idézi Nagy István agrárminisztert, aki a szőregi rózsatőt méltatva elmondta: a növény fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, és méltán ismert és elismert exportcikke Magyarországnak.
A bizottság a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság-törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a Kocs községben gyártott kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.
A közlemény idézi V. Németh Zsoltot is, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztost, aki a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta: a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a "kocsi kocsi", egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte.
Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte: a 12. században épült templom romos állapotában is fenséges látványt nyújt, és a bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált.
V. Németh Zsolt a balatonfüredi Anna-bált méltatva hangsúlyozta: a minden évben az Anna-naphoz legközelebbi szombaton megrendezett bálok a 19. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak. Az eseményen Magyarország legjelesebb művészei, politikusai, közéleti szereplői is részt vettek, de a mai napig kultúrtörténeti jelentőségű esemény.
A Hungarikumok Gyűjteménye jelenleg 75 értéket foglal magába, a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma pedig 175-re emelkedett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.