A császári hatóságok a lázadás szítóit látták az első magyar színtársulatban

Az első magyar színtársulatot megszervező Kelemen László 1762-ben Kecskeméten született. Jogi tanulmányai során külföldön is megfordult, Schiller, Beaumarchais műveivel megismerkedve döbbent rá a színjátszás jelentőségére és a nemzeti öntudatra gyakorolt hatására.

A "kalapos király", II. József 1790. évi halálát követő nemzeti felbuzdulás idején Pestre sietett, hogy a magyar nyelvű színjátszás megteremtése körül bábáskodjék. "Mi által lehetne inkább társalgóvá tenni e nyelvet, mint színészet által? A gondolat igévé vált bennem, az igét testesíteni vágytam" - írta a kezdetekre emlékezve.

Az általa szervezett társulatnak megszerezte Pest vármegye és az 1790-ben összeült országgyűlés - inkább csak szavakban megnyilvánuló - támogatását, és elérte, hogy Zichy Károly országbíró utasítására a budai és pesti német színházat bérlő Emanuel Unwerth gróf fellépési lehetőséget biztosítson számukra a német társulat szünnapjain.

A lelkes társulat többsége fiatal ügyvédekből, mérnökökből, tanítókból állt, legismertebb tagja a Kazinczy által "felejthetetlen Náninak" nevezett Moór Anna volt.

A Kelemen által vezetett Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság Ráday Pál gróf anyagi segítségével, Kazinczy Ferenc támogatásával 1790. szeptember 21-én alakult meg. Bemutatkozásukra október 25-én került sor a zsúfolásig telt budai Várszínházban, e napot tekintik a magyar nyelvű színjátszás kezdetének.

Az első magyar szavak a színpadon Simai Kristóf Igazházi című darabjának bemutatóján hangzottak el, maga Kelemen a verbunkos káplárt jelenítette meg. (A társulat a Hamlet Kazinczy-féle fordítását szerette volna előadni, de a színészek vígjátékkal akartak bemutatkozni. A Shakespeare-drámát csak 1793 novemberében Kolozsvárott mutatták be.)

Az előadást két nappal később nagy sikerrel megismételték a pesti Rondellában.

Több előadást azonban nem tarthattak, mert az üzleti konkurenciát gyanító német színháztulajdonos azonnali hatállyal visszavonta játszási engedélyüket.

Kelemennek sikerült szabadalomlevelet kieszközölnie, hogy az ország bármely városában magyar nyelvű előadást tarthassanak. Utolsó pénzén az akkori hajóhíd budai végénél, a mai Várkert Kioszknál épített színpadot egy raktárban, az úgynevezett Reischl-házban.

A "budai arénában" 1792. május 5-től 1796 tavaszáig folyamatosan játszottak, 155 előadást tartottak. A társulat Bárány Péter németből magyarított, A talált gyermek című vígjátékával debütált itt, 1793-ban pedig bemutatták az első magyar nyelvű daljátékot, Chudy József Pikkó herceg és Jutka Perzsi című "szomorú vígoperáját".

Kelemen még kántori állásáról is lemondott, hogy minden idejét a magyar színészet ügyének szentelhesse. Kilincselt a hatóságoknál, pénzt gyűjtött, az előadott művek nagy részét - tucatnyi német színmű mellett Moliére Képzelt betegét, Shakespeare Othellóját - ő fordította le, színészi tehetségét drámai és komikus szerepekben is megmutatta.

A magyar jakobinusok összeesküvésének leleplezése után azonban az udvar a színészeket a magyar "rebellió" szítóinak minősítette, működésüket ellehetetlenítette.

Ehhez járultak az anyagi nehézségek és a belső viszálykodás, így a társulat 1796 áprilisában feloszlott, csak adósságot hagyva hátra. A díszleteket, a jelmezeket és a kelléktárat lefoglalták, később elárverezték.

Amit nem tudtak eladni, évekig raktárban porosodott és nagyrészt megsemmisült, ami mégis megmaradt, az a Kolozsvári Színházhoz került. A kudarc után tisztviselői állást vállalt, majd újfent - a többi közt Nagyváradon és Szegeden - színházszervezésbe fogott, korábbi sikerét azonban nem tudta megismételni.

1801-ben Losoncon adósságai fejében lefoglalták színi kellékeit és vagyonát is, végül Ráckevén vállalt kántortanítói állást.

Csanádpalotán hunyt el 1814 karácsonyán. Kelemen és társulata a közelmúltban egy "színházi mesét" is megihletett: 2015 januárjában a Szegedi Nemzeti Színházban volt az ősbemutatója a Színészköztársaság című kortárs drámának, amely a magyar nyelvű színjátszás megalapítójának és az első hivatásos magyar színtársulatnak állít emléket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban