2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

A burzsoá ideológia terjesztésével vádolták a keleti blokk országai az UNESCO-t

2021. november 16. 21:10 MTI

76 éve, 1945. november 16-án fogadták el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) alapokmányát. Az UNESCO, amely működését hivatalosan 1946. november 4-én kezdte meg, ma az ENSZ egyik legnagyobb és legjelentősebb szakosított intézménye.

UNESCO
UNESCO világörökségi helyszínek (gízai piramisok, Pompeii, Hollókő, utóbbiról a kép forrása: Wikipédia/ Bárdos Veronika/ CC BY-SA 2.5)

A két világháború között már a Nemzetek Szövetsége is működtetett egy intézetet az „intellektuális együttműködés” ápolására, de a kezdeményezés szerény célokkal indult útjára. Az UNESCO-t azért hozták létre, hogy elősegítse „az emberiség szellemi és erkölcsi szolidaritását”, a tartós béke megteremtését, és hozzájáruljon ahhoz, hogy az emberek – bárhol éljenek is – megértsék egymást. 

Az UNESCO feladatának tekinti az írástudatlanság felszámolását, az elemi oktatás általánossá tételét, a különböző kultúrák tanulmányozását, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzését, ápolását. Természettudományi programjainak fő területét hidrológiai, geológiai, valamint a bioszférával kapcsolatos kutatások alkotják, míg a társadalomtudományi programok többek között az emberi jogokkal, a demokrácia, a béke és a diszkrimináció összes típusa elleni küzdelem kérdésével foglalkoznak. A szervezet segíti az információ szabad áramlását, támogatja a szabad sajtót, a fejlődő országok tájékoztatási rendszerének fejlesztését.

Jóllehet az UNESCO minden akciójának, programjának, célkitűzésének megfogalmazásában ott szerepel a „fajra, nemre, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül” kitétel, mégis folyamatosan támadások kereszttüzében állt, vádolták a hidegháborús feszültség szításával és a felszabadítási mozgalmak túlzott támogatásával is.

A Szovjetunió és az úgynevezett népi demokratikus országok 1954-ig bojkottálták munkáját, amely szerintük „a burzsoá ideológia terjesztését szolgálta”, míg a másik oldalon az Egyesült Államok és Nagy-Britannia 1985-ben kilépett a szervezetből, amiért az UNESCO háttérbe szorította az emberi jogokat a „népek jogai” javára. (Az Egyesült Királyság 1997-ben, az Egyesült Államok 2003-ban tért vissza.)

A jelenleg 195 tagországot és 10 társult tagot egyesítő UNESCO legfelső szerve a kétévente ülésező Közgyűlés (Általános Konferencia), amely megszabja a szervezet politikai irányvonalát, és jóváhagyja programjait. A programok megvalósítását a Közgyűlés által négy évre választott Végrehajtó Tanács felügyeli, amely évente kétszer-háromszor ülésezik.

Háttérintézményként Párizsban székel az UNESCO titkársága, élén a főigazgatóval, akit az Általános Konferencia választ hatévi időtartamra, míg a tagállamokban UNESCO-bizottságok hálózata tevékenykedik. Magyarország 1948-ban csatlakozott a szervezethez, annak alapokmányát 1948-ban és 1954-ben is törvénybe iktatta. Magyarország 2014-től négy éven át volt tagja az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Bizottságának, így közvetlenül is részt vett a szervezet politikájának alakításában.

Az UNESCO tevékenységéhez fűződik az 1952. évi egyetemes szerzői jogi egyezmény, a kulturális javak háború idején való védelméről szóló, 1954-ben aláírt egyezmény, valamint ezek illegális behozatalának, kivitelének és a tulajdon átruházásának megtiltásához és megakadályozásához szükséges intézkedésekről 1970-ben hozott egyezmény. 2001-ben megegyezés született a víz alatti kulturális örökség védelméről, 2003-ban a szellemi kulturális örökség megőrzéséről, 2005-ben egyetemes nyilatkozatot írtak alá a kulturális sokszínűségről. 

Az UNESCO 1972-ben elfogadta a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek értelmében a kiemelkedő, egyetemes értékű emlékek felkerülnek a világörökség listára, amelyen a világ 167 országából összesen 1154 hely szerepel, köztük Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed, az Andrássy út, Hollókő Ófalu és környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta, Pécs ókeresztény temetője, a Fertő/Neusiedlersee, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék és az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai. Érdekesség, hogy a státusz – ugyan csak kivételes alkalmakkor – elveszíthető: az idei évtől Liverpool történelmi tengeri kereskedelmi városrésze sem tartozik már világörökségi helyszínnek.

Az 1992-ben létrehozott Világemlékezet Programja a pusztulástól kívánja megőrizni a világ archívum, könyvtári gyűjtemény és dokumentum örökségének legértékesebb részét. A listán jelenleg 527 dokumentum, illetve dokumentumgyűjtemény szerepel: nem csak írásos, hanem kőre vésett, pergamenen és hangszalagokon megőrzött dokumentumok, sőt film is.

Magyarországról a listára Mátyás király könyvtárának, a Bibliotheca Corvinianának fennmaradt kötetei; Magyarország első, 1528-ban készült nyomtatott térképe; Tihanyi Kálmán 1926-ban kelt szabadalmi bejelentése a „radioskóp”-ról; Kőrösi Csoma Sándor-archívuma; Bolyai János Appendixe; a Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéséhez kapcsolódó primer dokumentumok és Eötvös Loránd torziós ingájához kapcsolódó három dokumentum került fel. Az UNESCO szervezésében minden évben világnapokat tartanak, nemzetközi éveket és évtizedeket hirdetnek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár