A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
2020. február 25. 18:06 Múlt-kor
Manapság az emberiség nagy része egyre felelősségtudatosabban igyekszik az állatokkal bánni, nem csupán a gazdasági fenntarthatóság, de az emberiesség jegyében is. Napjainkban szinte elképzelhetetlen, hogy mindennapjaink egyik fontos fogyasztási cikkét eleve aránylag ritka állatok rendkívül kegyetlen és pazarló vadászata révén állítsák elő, azonban a bálnavadászat fénykorában éppen ez volt a helyzet – az így kinyert anyagok nélkül lehetséges, hogy teljesen más irányt, illetve ütemet vett volna az emberiség technikai fejlődése.
Korábban
A mindent beborító olaj
A 19. század második felében Charles Nordhoff amerikai újságíró így írt könyvében fiatalkori tapasztalatairól egy bálnavadász hajón: „Mindent beborít az olaj. Ingeink és nadrágjaink is az utálatos anyagtól csöpögnek. A bőr pórusait is mintha megtöltené. A lábak, kezek, a haj, mind teli vannak vele. A bálnazsír íze – nyersen, forrás közben és égetve – nem szűnik meg, és nincs hely, ahová menekülni lehetne előle.”
A Nordhoff által festett mocskos kép az egész évszázad során jellemezte a bálnavadászok mindennapjait, azonban a rengeteg kellemetlenséget okozó olaj egyben megélhetésük kulcsa volt.
A bálnaolaj iránti kereslet tízezreket vitt a tengerre a 17. és a 20. század között, azonban idővel az olajnál sokkal többről volt szó: a bálnák a korabeli emberi életmódhoz nélkülözhetetlen kellékek valóságos kincsesbányáivá váltak.
Ezen kellékek többsége a finom és elegáns élethez tartozott, amely meglehetősen látványos ellentétben állt a bálnavadászat mindennapi valóságával.
A bálnavadászattal kapcsolatban az idők során számos romantikus toposz kapott szárnyra, amelyek legfőképpen izgalmas kalandként festik le e tevékenységet.
Az igazság azonban az, hogy az állatok elejtésén kívül – amely leginkább kegyetlen és véres folyamat volt – a bálnavadászhajók idejét maga az út, illetve az elejtett állatok zsírjának feldolgozása tette ki.
A bálnaolajat az elejtett állatok zsírjából nyerték ki, legtöbbször már a hajó fedélzetén. Az állatok teteméről lefejtett zsírt nagyméretű réz üstökben főzték.
Az így kapott olaj a 18. és 19. század során legfőképpen az emberiség fényszükségletét táplálta: előbb az otthoni és munkahelyi lámpákat, majd az egyre több ország nagyvárosaiban elterjedő közvilágítást is az óceáni emlősökből kinyert olaj táplálta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap