70 éve ért véget a japán-amerikai rémálom
2015. december 18. 15:29
„Egy japó mindig is japó marad” – nyilatkozta az 1941. december 11-én az amerikai nyugati védelmi parancsnokság élére kinevezett altábornagy, John L. DeWitt. A katonatiszt hozzáállása jól jellemzi azt a hangulatot, amely a Pearl Harbor-i japán támadást követően eluralkodott az amerikai társadalmon.
Korábban
Sokak meggyőződésévé vált, hogy a japán-amerikaiak fényjelekkel kommunikálnak a közelben ólálkodó japán bombázókkal, és volt, aki azt találta furcsának, hogy a japán-amerikaiak paradicsomültetvényein lévő napernyők mindig a legközelebbi légitámaszpont felé mutatnak.
A nyugati parti városok elleni támadástól való félelem légkörében született meg 1942. február 19-én a 9066-os elnöki rendeletet, amelyben felhatalmazást adott az illetékeseknek arra, hogy az általuk kijelölt katonai körzetekből bárkit kitelepítsenek, ha azt „szükségesnek vagy kívánatosnak” tartják. Az internálás legalább 110-120 ezer japán-amerikait érintett, annak ellenére, hogy a kitelepítettek több mint kétharmada már az USA-ban született. Az amerikai hadsereg figyelmeztetésének köszönhetően néhány ezren a kitelepítések megkezdése előtt, „önként” elhagyták a „tiltott zónát”. Sokakat arra kényszerítettek, hogy az internálás előtt – jóval áron alul – adja el az otthonát. Bár Hawaiion több mint 150 ezer japán származású élt, mindössze 1200-1800 főt zártak táborokba, mivel a többiek munkaerejére szükség volt.
A lágerek távol álltak attól, hogy haláltáboroknak nevezhessük őket, mindazonáltal tény, hogy az amerikaiak több tízezer, etnikai-faji kritériumok alapján elkülönített személyt kényszerítettek arra, hogy fegyveresen őrzött lágerekben éljenek. David C. Pratt dandártábornok csak közel 3 évvel később, 1944. december 17-én jelentette be, hogy januárjától a japánok visszatérhetnek otthonaikba. Az utolsó tábort ennek ellenére csak 1946 márciusában zárták be. Ronald Reagan 1988-ban az amerikai kormány nevében hivatalosan is bocsánatot kért, és minden egykori internált számára 20 ezer dolláros segélyt biztosított.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
