4 ezer méteres magasságban leltek menedéket az ősi peruiak
2014. október 27. 17:58 MTI
Dél-Amerika magas hegyeiben is éltek 12 400 éve a vadászó-gyűjtögetők kis csoportjai, az ősi peruiak táborhelyét az Andokban fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Korábban
Német, kanadai és perui archeológusok Kurt Rademaker, a Tübingeni Egyetem kutatójának irányításával a perui Andok déli részén két őskőkori lelőhelyet fedeztek fel, a 4480 méteres magasságban lévő Cuncaicha-sziklabarlangot, valamint a kissé alább, 4355 méteren lévő Pucuncho régészeti helyszínt. Ilyen magasságban zord körülmények uralkodnak, az alacsony hőmérséklet és az oxigénhiány próbára teszi az emberi szervezetet, ezért a szakértők feltételezése szerint az alkalmazkodáshoz sok évezred szükséges. Mindazonáltal az Andokban mindössze kétezer évvel az után telepedtek meg a vadászó-gyűjtögető csoportok, hogy az első ember megérkezett Dél-Amerikába.
"A vadászó-gyűjtögetők képesek voltak meghódítani az Andokat a legutóbbi jégkorszak vége felé" - hangsúlyozta Kurt Rademaker, rámutatva, hogy ezek a csoportok egy évezreddel korábban települtek meg, mint bármely más ismert népesség, amely bárhol a világon "bevette" volna a 4000 méteres magasságot. S hogy miért esett választásuk az Andok barátságtalan környezetére? A régész szerint a hegyek kiváló vadászati lehetőségeket biztosítottak. Ehető növények ugyan nem akadtak, viszont bőven volt tűzifának való és víz, a sziklabarlangok kiváló menedéket nyújtottak, és találtak az eszközkészítéshez nélkülözhetetlen obszidiánt is. Kurt Rademaker meggyőződése szerint a helyszín hosszú időn keresztül, 12 400 és 11 500 között volt lakott, bár előfordulhat, hogy a zordabb évszakban barátságosabb vidékre vándoroltak a sziklabarlang lakói.
A leleteket ismertetve a régész elmondta, hogy a menedék falait vörös okkerrel készített rajzok díszítik, a sziklabarlangban állatcsontokat fedeztek fel, s szerszámokat is készítettek itt. Ugyancsak szerszámkészítő műhely működhetett az alacsonyabban lévő, nyílt régészeti helyszínen, ahol eszközök százait, egyebek közt kaparókés és dárdahegyek sokaságát, valamint csontból faragott gyöngyöket és kagylódíszeket fedezett fel a nemzetközi kutatócsoport. Az ásatási eredményekről a Science folyóiratban jelent meg tanulmány.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap