2300 év után újra használatba veszik Pompeji ódon csatornarendszerét

A 457 méter hosszú alagút- és csatornahálózatot három szakaszban építették a Kr. e. 3. század végén, 2. század elején az esővíz tengerbe vezetésére az ókori szamniták, akik a rómaiak előtt éltek ott. Majd a Kr.e. első században a rómaiak híres mérnöki tudásukkal korszerűsítették a rendszert, amely még mai is tökéletes állapotban van.

Az alagútrendszerben talált leletek szerint a csatornahálózat utolsó szakaszát évekkel a Vezúv 79-ben történt végzetes kitörése előtt építették. A vulkánkitörés okozta a város pusztulását. Több tudóscsoport mérte fel 2018 óta az állapotát, hogy megállapítsák, képes-e még az esővíz elvezetésére és helyreállításának tervét azóta elfogadták. A csatornarendszer a pompeji Fórumtól vezet a Via Marina alatt a császári villáig.

Massimo Osanna, a Pompeji Régészeti park vezetője a The Times brit napilapnak elmondta, hogy "a csatornanyílások ugyan eltömődtek, de el fogjuk kezdeni használni a rendszert, mert a hirtelen lehulló sok csapadék problémát okoz".

Az alagutak feltárásának programja része a régészeti parkban folyó munkálatoknak, amelyek célja, hogy szélesítsük a lelőhely alapos megismerését, ami létfontosságú a megőrzés érdekében tett mindenféle beavatkozáshoz - tette hozzá az igazgató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók