22 ritka, filmbe illő szamurájfotó a 19. századból
2018. július 4. 17:34 Múlt-kor
A szamurájok a japán kultúra legmitikusabb alakjai közé tartoznak. Életükről számtalan könyv és film született, elég csak megemlíteni Kuroszava három és félórás szamurájeposzát, A hét szamurájt, vagy az újabb alkotások közül a kritikusok által nem különösebben, a közönség által viszont annál inkább kedvelt Az utolsó szamurájt. Nem kérdés, a japán harcosok mítosza manapság is megmozgatja az emberek fantáziáját. A következő képeket a Vintage Everyday gyűjtötte össze.
Korábban
A szamurájok tartományi harcosokként kezdték pályafutásukat, mielőtt csoportjuk a 12. században, a sógunátus korának kezdetén nagyhatalmú, a tartományurak magánhadseregeként funkcionáló katonai kaszttá szerveződött. A nemes harcosok a japán társadalom legmegbecsültebb tagjai közé tartoztak, és egészen az 1868-ban kezdődő, a feudális rendszert felszámoló Meidzsi-restaurációig központi szerepet töltöttek be a szigetország társadalmi és politikai életében.
A harcosoknak nem volt könnyű dolguk, ugyanis egy olyan új világhoz kellett alkalmazkodniuk, amelyben a császár vezetésével a japán társadalom mindenben igyekezett lemásolni a nyugati mintákat. A feudális állam alapjait – többek között a szamurájok privilégiumait – eltörölték, bevezették a törvény előtti egyenlőséget, a parasztok pedig saját földhöz juthattak. A főnemesség a társasági eseményeken immár nyugati öltözékben jelent meg, nyugati zenével és tánccal szórakoztatta magát, és európai színdarabokat tekintett meg.
A többség nehezen viselte ezeket a változásokat, a szamurájok azonban a modern Japánban sem tűntek el teljesen, sokan közülük ugyanis a politikai vagy az üzleti életbe kerültek át, és volt, aki – nem függetlenül attól, hogy múltjuknak köszönhetően továbbra is közmegbecsülésnek örvendett – komoly karriert futott be ezen a területen is. A nemes harcosok emléke még a 20. században is tovább élt. A japán társadalom 1920-30-as években történő militarizálódása, valamint a japán katonák végletekig szolgálatkész, a vereséget teljes megszégyenülésnek tekintő, ezért ehelyett gyakran inkább a halált választó szellemisége is szorosan kötődött a szamurájhagyományokhoz.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap
