A 17 aradi vértanú
2014. október 6. 11:00 Németh Máté
Október hatodikán minden évben az 1849-ben Aradon kivégzett szabadságharcosokról, valamint az ugyanekkor Pesten meggyilkolt Batthyány Lajosról, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökéről emlékezünk meg. Az aradi tizenhárom mellett azonban volt további három, ugyanitt, de más időben kivégzett honvédtiszt, valamint ismerünk egy vezérőrnagyot, aki a várbörtönben őrült meg és lelte halálát. Ormai Norbert és Kazinczy Lajos honvédezredesek, Ludwig Hauk alezredes, illetve Lenkey János neve talán nem olyan ismert, mint a másik tizenháromé, holott ők is a bosszúhadjárat elszenvedői voltak. A megtorló akciókat Julius Jacob von Haynau osztrák hadvezér irányította, tevékenységének következtében a kivégzettek száma a 150 főt is elérhette, a bebörtönzötteké pedig 1000-1200 körülire tehető.
Korábban
A bresciai hiéna működésbe lép
A szabadságharc első kivégzettjei már a fegyveres küzdelem alatt életükkel fizettek azért, hogy kiálltak a magyar ügyért. 1849 elejétől az Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, majd a császári csapatok fővezérsége tisztségében őt követő Ludwig von Welden táborszernagy idején áprilisig összesen öt embert végeztek ki.
Május végén azonban újabb váltás történt, Welden helyét a bresciai hiéna, Haynau foglalta el, aki nem sokat habozott: az Itálián kívüli császári erők főparancsnokává váló osztrák hadvezér tevékenyégét azzal kezdte, hogy júniusban felakasztatta Mednyánszky László honvédőrnagyot, valamint Gruber Fülöp honvédszázadost. Augusztus végéig összesen 58-an estek áldozatul Haynau bosszúhadjáratának.
Haynau a nyár közepén kiáltványban tette nyilvánvalóvá, hogy mindazok, akik a magyar kormánnyal vagy a hadsereggel álltak kapcsolatban, büntethetőek. A világosi fegyverletételt követően az volt a terve, hogy a magyar hadseregben szolgált volt császári és királyi tiszteket rögtönítélő eljárás keretén belül kell halálos ítélettel sújtani és kivégezni. Szándékáról ugyan kénytelen volt lemondani, a halálba küldött honvédtisztek száma a következő hónapokban mégis számottevő volt.
A megtorlás október hatodikán, Aradon csúcsosodott ki, noha az erdélyi városban az első kivégzésre nem ősszel, hanem már a nyár végén sor került. (Az aradi vértanúk utolsó óráiról itt írtunk)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói 20:20
- Burr és Hamilton: párbajjal zárta le vitáját a két amerikai politikus 18:05
- Néró császárról szóló regényének köszönhetően lett világhírű Henryk Sienkiewicz 16:05
- Nehéz természete miatt még szomszédjai sem kedvelték Goldfinger Ernőt 15:05
- Színes kínálattal várja az érdeklődőket a karácsonyi vásár a Vörösmarty téren 13:20
- Már Pearl Harbor előtt hadba szálltak az amerikaiak a német tengeralattjárók ellen 09:05
- A tragédia, ami véget vetett a brit léghajózásnak tegnap
- Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus tegnap
