7 végzetes pillanat

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: november  •  Nap: 16
13 találat
[1]

1093. november 16.

Meghal Skóciai Szent Margit

Edinburgh-ben meghal Margit skót királyné, Skócia védőszentje, nyugati és egyes magyar források szerint Szent István és Boldog Gizella unokája. Az angolszász krónikák szerint a hazájából menekülni kényszerült Edward herceg István és Gizella lányát Agathe-t, azaz Agátát vette feleségül (akinek létezéséről egyébként a hivatalos magyar történetírás nem tesz említést). Házasságukból három gyermek született mégpedig Magyarországon: Margit, Krisztina és Edgár. A család viszontagságos körülmények között végül is Skóciában kötött ki, ahol III. Malcom skót király 1070-ben feleségül vette és királynévá koronáztatta az akkor már özvegy Agáta legidősebb gyermekét Margitot. Margit a házasság emlékére Dunfermline városában (Edinburghtól 15 mérföldre) nagyszerű templomot építtetett. Ez a templom lett a skót királyok temetkezési helye. Férjével egy esztendőben halt meg az edinburgh-i várban. A történelem a szegényeket és az elhagyatottakat bőkezűen támogató, erényes királynéként őrizte meg emlékezetében Margitot. IV. Ince pápa (1261-ben) a szentek sorába emelte, X. Kelemen pápa pedig Skócia védőszentjévé nyilvánította. A pécsi egyházmegye a saját szentjei közé sorolja, a Bács-Kiskun megyei Tompa község templomának Szent Margit kápolnájában egy festett faszobor őrzi az emlékét.

[2]

1632. november 16.

Elesik II. Gusztáv Adolf svéd király

A lützeni csatában, amelyben a harmincéves háború, két legjelentősebb hadvezére, a svéd király és Albrecht von Wallenstein küzd a győzelemért, elesik II. Gusztáv Adolf svéd király. A két hadsereg küzdelme döntetlenül végződik, bár a protestánsok szereznek némi fölényt. II. Gusztáv Adolf beavatkozása a Német-Római Birodalomban zajló politikai-vallási összeütközésekbe a protestánsok pozícióját erősítette, de a háború kiterjedését is magával hozta. A balti-tengeri svéd expanziós politika és a protestantizmus iránt érzett aggodalom miatt, a svéd király számára elkerülhetetlennek tűnt a beavatkozás az európai háborúba (1630. VII. 6.). II. Gusztáv Adolfnak sikerült megszereznie politikája számára a katolikus Franciaország támogatását. Az 1631. I. 23-án megkötött, pénzbeli támogatásról szóló bärwaldei szerződés egymillió livre kifizetését biztosította számára 30 000 katona és 6000 lovas ellátására Németországban. A kezdetben tartózkodóan viselkedő birodalmi fejedelmekkel létrejött szövetségi szerződések megkötése után II. Gusztáv Adolf győzedelmesen vezette seregét Németországon keresztül. A breitenfeldi győzelem a császári csapatok felett 1631. IX. 17-én megnyitotta az utat Dél-Németország felé és az 1632. április 15-én a Lech melletti Rainnál lezajlott csata után (1632. IV. 30.) II. Gusztáv Adolf bevonult Münchenbe. A császári csapatok nem tudtak ellenállást tanúsítani vele szemben, ezért II. Ferdinánd Wallensteint különleges hatalommal ruházta fel. A svédek is tovább küzdenek. Axel Oxenstierna svéd kancellár összegyűjti a protestáns erőket, és 1633 áprilisában összefog az evangélikus német birodalmi rendekkel.

[3]

1673. november 16.

Grazban meghal Frangepán Anna Katalin

A grazi domonkos kolostorban meghal Frangepán Anna Katalin, Zrínyi Péter felesége, Frangepán Ferenc nővére. Az előkelő horvát családból származó asszony sokat tett anyanyelvéért. Támogatta a jezsuita Baltazár Milovac imakönyvének (Kettős lelki kincs) 1661-es bécsi kiadását, horvát nyelvű imakönyve a vallásos költészet, 1985-ben előkerült verses naplója a horvát világi költészet fontos alkotása. Frengepán Anna Katalin a politikai életben is szerepet vállalt. 1664-ben Zrínyi Mikós kérésére Velencében tárgyalt, 1665-től férje oldalán részt vett a Wesselényi-mozgalom szervezésében. Az összeesküvés leleplezése után hitvesére és testvérére a kivégzés, a családra a vagyonelkobzás várt. Az özvegyet a grazi domonkos kolostorba zárták, gyermekeit sem láthatta többé.

[4]

1717. november 16.

Megszületik d Alambert

Jean-Baptiste Le Rond d'Alembert (1717-1783), francia filozófus, matematikus, fizikus, az Enciklopédia egyik szerzője volt.

[5]

1786. november 16.

Meghal Hatvani István, a magyar Faust

Rimaszombatban látta meg a napvilágot 1718. november 21-én. Gyerekként sokat betegeskedett, és állítólag rossz memóriája volt, úgyhogy nem jósoltak neki fényes jövőt. Még a debreceni Kollégiumba se vették fel, ő azonban nem csüggedt és szívós tanulással kiváló tudóssá, orvosdoktorrá képezte magát. Megtanult németül, görögül, latinul és héberül és oly kitűnő orvos lett, hogy külföldi egyetemek sora csábította katedrájára. 37 évig oktatott a Debreceni Református Kollégiumban, ahol híres és `ördöngös` fizikai kísérletek fűződtek a nevéhez. Elsőként ő tanított hazánkban kémiát, csillagászati megfigyeléseket végzett, kétszáz gyógyszer receptjét dolgozta ki, egzakt matematikai módszerekkel elemezte a debreceni csecsemőhalandóság adatait, megteremtve ezzel a magyar egészségügyi statisztikát. Foglalkozott a gyógyvizek hatásvizsgálatával, és kéttizedes pontossággal határozta meg Debrecen földrajzi szélességét, de gyakorló lelkész és nagyhírű prédikátor is volt. 1786. november 16-án Debrecenben hunyt el. Kortársai és az utókor egyaránt csodálták, Jókai Mór róla írta A magyar Faust című könyvét.

[6]

1811. november 16.

Megszületett Latabár Endre színész

A XIX. századi magyar színipedagógia egyik első és legnagyobb hatású alakja Kiskunhalason született. A debreceni jogakadémián tanult, de tanulmányait abbahagyta, és 1931-ben színésznek állt, s főleg operák tenorszerepeiben aratott sikert. 1842-ben önálló társulatot alapított, kisebb megszakításokkal 31 éven át volt igazgató. Az ő nevéhez fűződik az 1849 utáni vidéki színházi élet fellendítése. Számos városban aratott sikert, prózát, operát és (az 1860-as évektől) operettet is játszó együttese az egyik legerősebb vidéki társulat volt. Híres színészek egész sora játszott nála, így Paulay Ede és Újházi Ede. Sokoldalúságát bizonyította, hogy volt karnagy, komponált zenét, s néhány operettet, operát magyar nyelvre fordított, színpadra alkalmazott. A legnevesebb magyar színészdinasztia első tagja Miskolcon hunyt el 1873. július 10-én. Dédunokája a XX. század kiváló táncoskomikus testvérpárja: Árpád és Kálmán.

[7]

1835. november 16.

Megszületett Beltrami, olasz matematikus

Eugenio Beltrami Cremonában született. A Páviai Egyetemen és Milánóban tanult. 1862-ben meghívták a Bolognai Egyetemre az algebra és az analitikus geometria vendégprofesszorának, négy év múlva kinevezték az elméleti mechanika professzorává. Katedrája volt a pisai, a római és a páviai egyetemen is. - Fontos eredményeket ért el a geometriában. Egy térképészeti feladattal, a felületek síkra történő olyan leképezésével foglalkozott, amelynél a felület geodetikus vonalainak (a gömbi főköröknek) a képe egyenes. Ilyen leképezés megoldható a pszeudoszféra nevű felületen, amely egyike a negyedfokú, állandó görbületű felületeknek. Ezen érvényesül a Bolyai-féle geometria, amint azt 1868-ban megjelent, Kísérlet a nem-euklideszi geometria megmagyarázására című művében mutatta ki. Négykötetes posztumusz műve: az Opere Mathematiche (Matematikai munkák, 1902-20) a matematika és a fizika számos területével: a termodinamikával, a rugalmasságtannal, a mágnesességgel, az optikával és az elektromossággal kapcsolatos fejtegetéseit tartalmazta.

[8]

1841. november 16.

Megszületett Kossuth Ferenc politikus

Kossuth Lajos fiaként Pesten látta meg a napvilágot. 1850-ben mehetett emigrációban élő apja után. Párizsban és Londonban mérnöki tanulmányokat folytatott, 1861-től vasútépítő mérnökként Olaszországban élt, 1877-ben egy nápolyi cég vezérigazgatója lett. Európai hírnevet szerzett a vasút-, a hídépítés, valamint az alagútfúrás területén. Részt vett az emigráció politikai tevékenységében. Apja halála után, 1894-ben hazatért, a következő évben képviselővé választották, majd a Függetlenségi és 48-as Párt elnöke lett. 1906 és 1910 között a Wekerle-kormány kereskedelemügyi minisztere volt. Egy ideig a Negyvennyolcas Függetlenségi (Kossuth) Pártot is vezette. Atyjáról arcképet és mellszobrot készített, valamint kiadta írásainak egy részét. Budapesten hunyt el 1914. május 25-én.

[9]

1858. november 16.

Meghal Mészáros Lázár

Az angliai Eywood-ban meghal Mészáros Lázár honvéd altáborrnagy, hadügyminiszter. Mészáros Lázár köznemesi családban Baján született 1796. február 20-án. Iskoláit szülövárosában, Szabadkán, Pesten és Pécsett végezte. Jogi tanulmányait megszakítva lépett katonai pályára. 1813. augusztus 1-jétől főhadnagy volt egy Bács megyei lovassági alakulatnál. Részt vett a Napóleon elleni háborúban. Ezredével több mint tizennyolc évet töltött Itáliában. Radetzky tábornagy felfigyelt a tehetséges huszártisztre, az ő javaslatára léptették elő 1845. október 20-án ezredessé és ezredének parancsnokává. Mészáros Lázár rendkívül nagy műveltségű tiszt volt. Hét nyelven beszélt és komoly ismeretei voltak a katonai tudományok mellett a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos egyéb tudományágakban is. 1837-től levelezett Széchenyi Istvánnal. 1844. december 21-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották. Székfoglalójában a modern polgári társadalmak hadseregét választotta témául.
Kossuth Lajos javaslatára Batthyány Lajos 1848. március 22-én felkérte, hogy vállalja el az első felelős magyar kormányban a hadügyminiszteri posztot. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar honvédsereg megszervezésében, joggal nevezik a magyar honvédség megteremtőjének. Hadügyminiszterként ő készítette el az ország védelmére szükséges katonai erő kiállításáról szóló törvényjavaslatot. December 13-ától átvette a mintegy tízezer fős felső-magyarországi hadtest parancsnokságát. 1849. január 4-én a kassai ütközetben vereséget szenvedett Franz Schlik altábornagytól. Május 6-ig volt ideiglenes hadügyminiszter, majd július 1-jén Kossuth Lajos a leváltott Görgei helyére főparancsnokká nevezte ki. Mivel tényleges haderőt nem kapott kezei alá ezért július 26-án lemondott. Július 30-ától az új főparancsnok, Dembinski Henrik vezérkari főnökeként működött A temesvári csata után augusztus 14-én Törökországba távozott. Törökországban, Franciaországban és Angliában élt, majd az Egyesült Államokban, Iowa államban farmerkedéssel próbálkozott. 1858 októberében - rövid idővel halála előtt - tért vissza Angliába. Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy nem kíván hazájába visszatérni mindaddig, amíg az ország területen idegen hatalom katonái tartózkodnak. Hamvait 1991. március 15-én helyezték végső nyugalomra a bajai Szent Rókus-kápolnában.

[10]

1918. november 16.

Magyarország független és önálló népköztársaság lesz

A Parlamentben előbb az 1910-ben megválasztott képviselőház, majd a főrendiház oszlatta fel magát. Ezután a kupolateremben összeült az országos testületté bővült Magyar Nemzeti Tanács. Határozata szerint `Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság` lett. Az alkotmányozó nemzetgyűlés megalakulásáig az állami főhatalmat a Károlyi Mihályelnöklete alatt álló népkormányra bízta.

[11]

1919. november 16.

Horthy bevonul Budapestre

Horthy Miklós fővezér a `nemzeti hadsereg` élén bevonul Budapestre.

[12]

1976. november 16.

Meghal Jean Gabin francia színész

1904. május 17-én sokgyermekes művészcsaládba született , apja táncos-komikus volt, anyja énekesnő. Nem készült színi pályára. Betonozó-és fémmunkásból apja kívánságára lépett a revüszínpadra. Pályáját a Folies Bergére és a Moulin Rouge színpadán kezdte statisztaként, de volt sanzon- és operetténekes is. Az 1930-as évektől kezdve meghatározó alakja lett a francia filmművészetnek. A kor legjobb rendezőivel dolgozott (Renoir, Duvivier, Carné). 1940-ben a náci megszállás elől Amerikába szökött, majd belépett a szabad franciahadseregbe, és részt vett Franciaország felszabadításában. A háború után újra filmezni kezdett, de művészi pozícióját csak az 1950-es évek második felében szerezte vissza (Átkelés Párizson 1956, A nyomorultak 1957). Sikere volt úgy a szórakoztató művekben, mint komolyabb darabokban, a Gabin-filmekre tódult a közönség. Sajátos játékstílusát az egyszerűség, a természetesség jellemezte. Megragadó erővel alakított köznapi embereket, arcjátékkal, apró gesztusokkal játszott. Emlékezetes alakítást nyújtott többek között a Mire megvirrad, A nagy ábránd, A szicíliaiak klánja, a Két férfi a városban című filmekben, valamint a Maigret-sorozat filmjeiben. Rövid ideig saját filmgyártó céget üzemeltetett Fernandellel együtt, GAFER néven. Pályája a Szentév című filmmel zárult 1976-ban.

[13]

2000. november 16.

Az EU-csatlakozási tárgyalások brüsszeli főtárgyalói fordulóján ideiglenesen lezárják a szociálpolitikával és a foglalkoztatással kapcsolatos joganyagrészt.

Az unió első ízben fogad el átmeneti mentességre vonatkozó magyar kérelmet.