A neandervölgyi barlangvéseteit fedezték fel Gibraltáron
2014. szeptember 2. 09:42 MTI
Először fedeztek fel neandervölgyi embernek tulajdonított sziklavéseteket: Gibraltár egyik barlangjában legalább 39 ezer éves, kereszt alakú rovátkákra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Korábban
Ruth Blasco és Clive Finlayson, a Gibraltári Múzeum kutatói szerint nem zárható ki, hogy a mészkőbe vájt rovátkák szándékosan keletkeztek. Eddig csak a modern embertől (Homo sapiens) találtak barlangi művészetet kutatók. A felfedezésről a szakértők a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című amerikai szaklapban számoltak be.
Az Ibériai-félsziget déli csücskén lévő Gibraltárban található Gorham-barlangot régóta a neandervölgyi ember egykori lakhelyeként tartja számon a tudomány. A szakértők a véseteket egy egy négyzetméteres kiszögellésen fedezték fel, amely a barlang akkori aljához képest 40 centiméterrel magasabban helyezkedett el.
A barázdák felett közvetlenül talált fedőréteg a geokémiai elemzések szerint 39 ezer éves, tehát a rovátkák ennél is régebben keletkeztek. Ebben az időszakban a modern ember nem jutott még el erre a területre, a fedőrétegben talált eszközök pedig az úgynevezett Le Moustier-i kultúrához, így a neandervölgyi emberhez köthetők.
A kutatók vizsgálatok során megállapították, hogy a barázdák nagy valószínűséggel nem véletlenül, például állatok feldarabolásakor keletkeztek, hanem dekoratív minták. Hogy a legmélyebb hasonló barázdát létrehozzák a mészkőben, a tudósoknak legalább 54 csapásra volt szükségük. A szakértők úgy gondolják, hogy a nyolc nagyobb és az öt kisebb barázda kialakításához összesen 177-317 csapásra volt szükség.
A vésett mészkövet homok-, agyag- és egyéb kőzetrétegek borították. A szakértők szerint a fedőrétegből foszfor- és mangánionok vándoroltak le a mészkő legfelsőbb rétegébe, a mészkő mélyebb szintjéről pedig magnézium és kalcium jutott a felső rétegbe. A mészkőnek ez az ásványi keményedése okozta, hogy a rovátkák remekül konzerválódtak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap