A kertész oldotta meg a Stonehenge egyik rejtélyét
2014. szeptember 2. 08:51
Valóban teljes kört zárhattak be egykoron a Stonehenge külső körének kövei - derült ki a puszta véletlennek köszönhetően.
Korábban
A történészek között régóta vita tárgya, hogy a monumentális őskori építmény teljes vagy bezáratlan koncentrikus kört alkotott-e. Egyesek szerint a Stonehenge-t befejezetlenül hagyták építői, míg mások úgy vélik, a neolitikus kőkör délnyugati oldalán hiányzó kövek ténye azt bizonyítja, hogy a Stonehenge valaha teljes kör volt.
Az évszázados rejtélyt az English Heritage pályamestere oldotta meg. A neolitikus emlék körüli területet minden nyáron öntözik, idén azonban túl rövid öntözőcsövet használtak, így a víz nem érte el a kőkör baloldali oldalát, azt a területet, ahol - ahogy az a képen is látható - hiányoznak a kövek. Ennek következtében a víz által nem ért rész kiszáradt és a hiányzó kövek egykori helyére utaló nyomok hirtelen láthatóvá váltak.
A felfedezés óriási jelentőségű, ugyanis az eddigi tudományos módszerek nem találtak arra bizonyítékot, hogy a kérdéses részen valaha valóban kövek álltak volna. "Ha ott egykoron függőleges pozícióban voltak a kövek, akkor a kör bezárult. Nagyon jelentős felfedezés, s azt mutatja, hogy még mennyi mindent nem tudunk a Stonehenge-ről" - mondta el Susan Greaney, az English Heritage munkatársa.

"Sokan azt gondolják, hogy már az egész lelőhelyet feltártuk, de nagyon sok minden van, ami felfedezésre vár - olyan információk, amelyeket nem ásatás révén ismerhetünk meg. Ha hosszabb az öntözőcső, talán nem is látjuk meg a kövek helyét" - fűzte hozzá. Greaney felidézte: az utóbbi években az ásatások mellett geofizikai kutatást is végeztek, de a kövek helyét egészen eddig nem sikerült azonosítani.
Stonehenge: temető és druida szentély
Az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-től mintegy 13 kilométerre északra található monumentális őskori építményt három szakaszban építették i.e. 3000 és i.e. 1600 között. Egy közelmúltbeli vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy a körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló építmény területe előkelő családok hatalmas temetkezési helyeként szolgálhatott nagyjából i.e. 3000-től kezdődően. A régészek több tucat személy elhamvasztott csontjaira bukkantak és megállapították, hogy a földi maradványok egy részének helyét eredetileg lazurit jelezte.
Stonehenge I-et körülbelül fél évezredig használták, azután elhagyták. A második szakaszban emelt, ma is álló építmény eredeti rendeltetési céljára vonatkozó elméletek közt szerepel, hogy a rejtélyes őskori kőtömbök egykor druida szentélyként szolgáltak, vagy obszervatóriumként használták csillagászati tanulmányokhoz, illetve gyógyító helyként építették Britannia korai lakói, akik hordákban járták a vidéket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Németország
- Titokzatos bronzkori lelet: 3500 éves tőröket találtak
- 20 érdekesség a berlini falról
- Komoly ellenállás nékül foglalták el a németek Magyarországot
- Ferdinand von Zeppelin szerényen önmagáról nevezte el a "léghajók atyját"
- A 7000 éves őrlőkő leletek sok mindent elárulnak a neolit emberek életéről
- A németek szabadsága is odaveszett a Reichstag tüzében
- Szürke eminenciások – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Majomszobor - Meghökkentő leletek kerültek elő a középkori templomból
- A végzetes hatású távirat, ami az USA hadba lépését eredményezte
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59