Ezért emelkedtek fel a fáraók

Részben földrajzi okokkal, részben az életmódban végment gyökeres változásokkal magyarázható az, hogy az ősi, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató egalitárius közösségekből hierarchikus társadalom fejlődött Egyiptomban. A földművelés elterjedése és a sivatag mint élettér mindenhatósága miatt ugyanis túlságosan nagy kockázattal járt (volna) szembeszállni az alattvalóknak az egyre erősödő birodalom egyre nagyobb hatalommal bíró despota uralkodójával - olvasható a Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóirat augusztus 5-i számában.

Az ókori egyiptomi társadalom csak egy példa a sok közül, amikor egy egyenlőségen alapuló közösségből fölé- és alárendeltségű viszonyok által meghatározott társadalmi struktúra válik uralkodóvá. Az újkőkor vagy csiszoltkő-korban (más nevén neolitikum), azaz a kőkorszak végén, a neolitikus forradalommal vette kezdetét a vándorló, vadászó-gyűjtögető életformáról a letelepült, földművelő életformára való áttérés. Ezzel párhuzamosan az addig többé-kevésbé egalitárius társadalmak átalakultak, s megindult a társadalmak osztályok szerint való rétegződése, élén a minden hatalmat egy kézben összpontosító vezetővel.

Az eddigi kutatások szinte egyáltalán nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miként zajlott ez a folyamat, azaz hogy a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösség - erejüket és erőforrásaikat tekintve - egyenlő tagjai miért engedték meg maguknak, hogy valaki föléjük kerekedjen és irányítsa őket. Simon Powers, a Lausanne-i Egyetem doktorandusza egy általa megalkotott számítógépes modell segítségével próbált erre választ adni Egyiptom példáján keresztül.

A modellben - ahogy sokszor az életben is - minél tehetősebb valaki, annál több gyermeket tud vállalni. Az emberi közösségek olykor önkéntes vezetőket "termelnek", ám idővel a későbbi generációk szakítanak ezzel a vezetővel. A modell számításai szerint e vezetők akkor tudnak kiemelkedni és megerősödni, amikor a kezdet kezdetén elegendő hasznot képesek nyújtani követőiknek. Így például, ha az embereknek lehetőségük lesz élelmet termelni, követni fogják vezetőiket.

A vezetőből azonban könnyen zsarnok lehet - ehhez mindössze két, egyszerre meglevő tényező kell. Egyfelől a népességszám és népsűrűség növekedése, ami a szervezett - a földművelésre áttért - társadalmak természetes velejárója. "Alapvetően nehéz az egyénnek meghozni azt a döntés, hogy mostantól fogva nem követi az uralkodót" - így Powers. "Ahogy a népsűrűség nő, egyre kevesebb elérhető föld marad, lehetőségei beszűkülnek" - teszi hozzá.

Ebből következik a másik tényező. A leadership (vezetés) megadja azt az esélyt az alattvalóknak, hogy még több erőforrás felett rendelkezzenek, és így még több gyermeket tudjanak világra hozni, aminek következtében tovább nő a népesség és a népsűrűség - s persze még kevesebb elérhető föld marad.

Azonban ha az adott csoport elhagyásának kockázata alacsony, azaz van a közelben egy nem ellenséges település, vagy egy olyan szabad terület, ahova könnyű eljutni, a despotizmus nem tud szárba szökkenni. Ha viszont ennek költsége magas - például mert földrajzi akadálya (ilyen lehet éppenséggel a sivatag) vagy praktikus oka (öntözéshez való hozzáférés hiánya) van, az emberek igényt tartanak a hatalom egy kézben való koncentrálására.

"A vadászó-gyűjtögető közösségekben, ha valaki despota módjára viselkedett, a többiek egyszerűen elintézték az éjszaka közepén. Ez a földművelésre áttért társadalmak esetében sokkal kevésbé volt kivitelezhető" - magyarázza Powers.

A kutatás több ilyen esetet is említ. A kőkorszakban például több korai államalakulat is létezett Peruban: itt a nagy kiterjedésű és termékeny völgyeket magas, áthatolhatatlan hegyek veszik körül, amelyek sokszor leküzdhetetlen akadályokat jelentettek azok számára, akik el kívánták hagyni közösségüket. Ezzel szemben az Amazonas-medence vidéke jóval a neolitikus forradalom után is egalitárius maradt, elsősorban azért, mert bőven maradt megművelhető föld a letelepedéshez a környéken.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig