Három teremnyi Egyiptom Budapesten
2014. július 10. 15:00
Új szerzeményekkel - köztük az egyiptomi gyűjtemény eddigi legjelentősebb vásárlásával - kiegészülve és újrarendezve nyílt meg még év végén a Szépművészeti Múzeum egyiptomi állandó kiállítása. A bemutatott, csaknem félezer műtárgyat a múzeum szakemberei tematikus egységekbe rendezve, az ókori egyiptomi univerzumot alkotó három szféra: az emberek, az istenek és a halottak témakörei mentén mutatják be, hangsúlyozva a három világ közötti átjárásokat is. A Múlt-kornak Liptay Éva kurátor mutatta meg az újrarendezett tárlatot.
Korábban
Emberek-istenek-halottak
- Egy relief?
- Igen.
- Nem túl izgi.
Az egyik - az egyiptomi kultúráért amúgy kislány kora óta rajongó - barátommal lefolytatott eme rövid párbeszéd a lényegre tapintott. A vita nagyjából arról szólt: lehet-e izgalmas egy állandó tárlat sokadjára? Amikor arról meséltem neki, hova készülök, legyintve vetette oda foghegyről: egy új faltöredéktől még nem lesz az, még ha át is fazonírozzák. Nem tudom, nem lehet minden sarokban egy Nofertiti-büszt, de ezt már én tettem hozzá.
A szóban forgó intézmény a Szépművészeti Múzeum, amelynek állandó egyiptomi tárlata hosszú idő után tavaly decemberben végre teljesen megújult. A közel négyezer művet számláló Egyiptomi Gyűjtemény Közép-Európa egyik leggazdagabb kollekciója, ahol a fáraók korának művészetét mutatják be, s egyúttal a múzeum egyetlen olyan gyűjteménye, amely magyar ásatásból származó tárgyakkal is büszkélkedhet.
Relieftöredék Haunefer sírjából. Óbirodalom, 6. dinasztia (i. e. 3. évezred vége)
S hogy egy állandó kiállítás is lehet izgalmas, arra a Szépművészeti régi-új egyiptomi tárlata nagyszerű példa. Az újrarendezett, átépített, nagyobb területen, új szerzeményekkel kiegészült kiállítás új koncepcióval teszi átláthatóbbá, könnyebben befogadhatóvá Egyiptom ősi kultúráját, az eddigi kronológiai helyett tematikus egységekbe rendezve repíti át a látogatót az ókori birodalom több ezer éves történelmén. Elmentünk hát mi is, hogy a saját szemünkkel győződjünk meg az eredményről. Nem kellett csalódnunk.
A kiállítást Liptay Éva, az egyiptomi gyűjtemény vezetője és az újrarendezett tárlat kurátora mutatta meg a Múlt-kornak. "Időszerű volt a kiállítás újrarendezése, mert 1996-ban nyílt meg a legutóbbi állandó tárlat, s nagyjából 15 évenként érdemes megújítani egy állandó kiállítást. Ezt az egyiptomi tárlat esetében 2004-2005 óta terveztük" - mondta el Liptay Éva a Múlt-kornak. Ekkor döntöttek úgy, hogy teljesen más koncepciót valósítanak meg, s az eddigi kronológiai elv helyett tematikus helyeket hoznak létre: a két meglevő kiállítótér és a raktár helyett három termet. Megnyitottak átjárókat, lefalaztak egy új raktárhelyet, aminek eredményeképpen három, egymásból átjárható terem lett.
A három tematika az "Emberek, "Istenek”, "Halottak" koncepciója köré épül, amit a színszimbolikával is igyekeztek hangsúlyozni - ez igen látványosra sikeredett. Az elsőben, az emberek termében a zöld dominál: az egyiptomiak az életet ugyanis a sarjadással, a növényekkel, a Nílus utáni természeti újjászületéssel hozták kapcsolatba. Az isteneké kék lett, mivel ők az ókori egyiptomi elképzelés szerint az égben laknak. A harmadik terem a halottak terme, amely egy szép, mély piros színt kapott, egyrészt mert a túlvilág istenének jellegzetes múmiavászon színe is ilyesfajta piros volt.
Relieftöredék Haunefer sírjából
"Az érdekelt minket, hogy az univerzumnak ez a három csoportja: az emberek, az istenek és a halottak hogyan kommunikáltak egymással, hogyan járhatók át ezek a szférák, s az emberek milyen elképzeléseket alkottak erről" - fejtegeti a kurátor. Az első teremben ennek megfelelően olyan témaköröket érintenek, amelyek pontosan ezt a kommunikációt magyarázzák meg. Például a teremtést, amely részben ehhez a kommunikációhoz kötődik, s amelynek tárgyait két vitrinben mutatják be. A következő nagyobb tematikus egység a király köré épül, aki maga is egy közvetítő, hiszen isteni származású, s aki az istenek hatalmát képviseli: ő mutatta be a rituálékat, tárgyalt az istenekkel és közvetítette jóindulatukat az emberek felé.
Az ókori egyiptomi teremtéstörténetek első nyomait a piramisszövegek őrzik. Az Óbirodalom korában, az ötödik és hatodik dinasztia idején született, óegyiptomi (óbirodalmi) nyelven íródott vallásos-mágikus történetek valószínűleg a világ legrégebbi vallási szövegei, amelyeket a szakkarai piramisok belső falára és az uralkodói szarkofágokra véstek. A piramisszövegek számos különböző típusú és stílusú alkotás gyűjteményei, megtalálhatók benne himnuszok, dramatikus és áldozati szövegek, valamint különböző védő és elriasztó ráolvasások is. Az egyiptomi teremtésmítoszok közös kiindulópontja, hogy a világ teremtése előtt egy végtelen mélységű vízi anyag, Nun létezett, ahonnan az általa börtönbe zárt istenek nem tudtak szabadulni, így a világ megteremtése arra szolgált, hogy az istenek végre megjelenhessenek. Nun zár magába minden isteni és emberi létet, ahonnan előbb egy kis domb emelkedik ki, amelyen az első főistenek, a világ megalkotói foglaltak helyet.
A teremben balra, a falon egy hosszú, beépített vitrin látható, benne a mindennapi mágiával kapcsolatos műtárgyakkal. "Az emberek - akik nem jutottak be az istenek templomaiba - megtalálták az istenekkel való kommunikáció módját. Olyan tárgyakat állítottunk ki, amelyek részben az élet kritikus időszakaira - ilyen volt a rendkívül sok gyermek és édesanya halálával végződő szülés - vonatkozó mágikus eljárásokat mutatják be" - így a kurátor, aki kiemelte a törpeként ábrázolt Bészt, valamint a vemhes víziló alakú Thoérisz istennőt, akik félelmetes külsővel rendelkeztek, miután a gyermek és az édesanya körül ólálkodó démonokat kellett elűzniük.
Hathor-fejes jelvény töredéke. Későkor, 26. dinasztia (i. e. 7–6. század)
A következő nagyobb egység az egyiptomi írással kapcsolatos tárgyak, vitrinek. Ahogy azt Liptay Éva is hangsúlyozza, az írás Thot ajándéka volt, tehát valamilyen módon az emberek és az istenek közötti kommunikációval állt összefüggésben. Az egyiptomiak úgy képzelték, hogy a hieroglif jelek - amelyek mindegyike egy-egy élőlényt, tárgyat, fogalmat ábrázolt - a teremtéskor az isten által megteremtett tökéletes formái az általuk reprezentált dolgoknak, a kimondott és leírt szavak, szövegek pedig mágikus erővel bírnak.
A hieroglif írás (másik nevén képírás) körülbelül hatezer évvel ezelőtt alakulhatott ki. A hieroglifa, vagyis egy rajzos szimbólum eredetileg mindig konkrét tárgyat, élőlényt jelölt, ám később - a kutatások szerint négyezer évvel ezelőtt - az egyiptomi írás már az abc összes hangjegyét külön jelölhette. A hieroglif írás kurziválódása után a papiruszon egyszerűbben megformálható jelekké változott, s kialakult a hieratikus írás. Ebből fejlődött ki a démotikus írás, amely már szinte folyóírás, s az eredeti piktogramokat már szinte lehetetlen felismerni benne. E három írásrendszert párhuzamosan használták Egyiptomban, s tulajdonképpen ennek köszönhetjük újkori megfejtésüket is, ugyanis az 1799-ben felfedezett rosette-i kövön a démotikus és a hieroglif írás mellett görög nyelven is ugyanazokat a szövegeket írták egymás mellé, így Champollion ki tudta következtetni mondanivalójukat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
