Francia dominanciát eredményezett az elfelejtett középkori csata
2014. augusztus 4. 18:03
Július végén volt a 800. évfordulója annak a 13. századi csatának, amely - habár gyakran csak a történelem tankönyvek apró betűs részeiben szerepel - fordulópontot jelentett a korabeli Európa történetében. A bouvines-i csatában a franciák a létszámban őket felülmúló német-angol-flandriai koalíció ellen vették fel a kesztyűt.
Korábban
János, a földtelen
Crecy-i ütközet, agincourt-i csata: két fontos összecsapás a 100 éves háború (1337-1453) történetéből, amelyek bár kevéssé ismertek, de még mindig többen hallottak róluk, mint az 1214. július 27-én lezajló bouvines-i csatáról, amely gyakorlatilag megalapozta a korábban igen gyenge központi befolyással bíró Francia Királyság középkori hatalmát, s egy évszázadra visszavetette Anglia terjeszkedési lehetőségeit.
John France, a Swansea Egyetem középkorásza igen erősen fogalmaz: "a bouvines-i csata az egyik legfontosabb ütközet az angol történelemben, amelyről senki sem hallott. Bouvines nélkül nem lett volna Magna Charta sem." A mai francia-belga határ közelében fekvő Lille melletti sáros területen viszonylag kis méretű, két 15-25 ezres sereg csapott össze egymással, következménye mégis az egész európai történelemre hatással volt, tette hozzá.
Az események idején János király (1199-1216) volt hatalmon, aki Oroszlánszívű Richárd halálát követően ülhetett az angol trónra. Már uralkodásának elején kiérdemelte a "földnélküli" jelzőt, ugyanis Fülöp Ágost francia király 1202-ben elkobozta János franciaországi földjeit, és bevonult Anjou-ba, Bretagne-ba, Maine-be, Normandiába és Tournai-ba, jelentősen megerősítve ezzel a Karoling-kor vége óta gyengélkedő francia központi hatalmat. Hozzá kell tenni, hogy János azért is kapta az utókortól a kevéssé megtisztelő jelzőt, mert legkisebb fiúként kimaradt apja földosztásából.
Jánostól elidegenedtek az angol birtokosok, akik sokallták a háborúkra tőlük kikényszerített pénzt, és sérelmezték, hogy kizárták őket az udvarból, ami miatt nem voltak hajlandóak harcolni az angol uralkodó tengerentúli területeiért. Így a kontinentális Európa földjén vívott háborújához a földnélküli király egy európai koalíciót szervezett, mégpedig az egyre erősödő francia korona ellenségeiből: a Német-római Császárságból, Flandriából, valamint a Boulogne-i Grófságból.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához 19:05
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet 17:05
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult 15:05
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat 15:05
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről 14:20
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05