Nem támogatta a színházi lobbi a budapesti cirkusz létrejöttét

A Városliget területét a 18. század végén kezdték erdővel betelepíteni, s az addig sivár, homokos-mocsaras helyet ligetté alakítani. Az egyre kedveltebb kirándulóhelyen 1795-ben épült az első vendéglő, ahol zene is szólt és táncolni lehetett, 1802-ben lóversenyt is rendeztek itt. A Városliget a 19. század második felében már néppark volt, a területet mutatványosok népesítették be, a tavon télen korcsolyáztak, nyáron csónakáztak. 1866-ban a Liget északnyugati részén jött létre az Állat- és Növénykert, amelynek megnyitása még tovább növelte a látogatók számát. 1871-ben itt ütötte fel ponyvából-deszkából készült cirkuszát Giuseppe Barokaldi olasz bohóc, a cirkuszművészet magyarországi meghonosítója.

1873-ban az Állat- és Növénykert Társaság igazgatását Serák Károly vette át, aki - mivel a várostól nem kapott támogatást - a bevételek feltornázását látványosságok bemutatásától remélte. Emellett egyre nagyobb területeket adott bérbe, így köthetett szerződést 1889-ben a híres német cirkuszdinasztia tagja, Wulff Ede a fővárossal és az Állatkert vezetésével állandó cirkuszépület számára. A kérvény a konkurenciától tartó színházi lobbi nyomására elutasító javaslattal került a közgyűlés elé, de anyagi megfontolásokból végül jóváhagyták.

Wulff újszerű megoldásnak számító, szétszedhető és összerakható szerkezetű vasvázas építményt állított fel, amely 1889. június 27-én nyitotta meg kapuit. Az épületben cirkuszi és színházi előadásokat egyaránt rendeztek, a fő attrakció a műlovaglás és a lovas játékok voltak. A cirkusz területe megegyezett maival, de befogadóképessége nagyobb volt, mert az ülőhelyek mellett állóhelyeket is rendszeresített a tulajdonos, így 2290 fő szórakozhatott az előadásokon.

Wulff 1895-ben egy konzorciumnak adta el a cirkuszt, amely ennek feloszlása után a főváros birtokába került. A vállalkozás már a csőd szélén volt, amikor 1904-ben az orosz származású Beketow Mátyás vette át üzemeltetését. Ő helyezte át 1908-ban mai helyére a cirkuszt, amelyet az Angol Park (a később Vidámpark) irányába 80 méterrel tolt el, Beketow kisebb megszakításokkal 1928-ban bekövetkezett haláláig volt a cirkusz igazgatója. A főváros 1935-ben újfent bérleti pályázatot írt ki, amelyet egy városligeti vállalkozó, Fényes György nyert meg. A Fővárosi Nagycirkusz épülete a második világháborúban megsérült, de gyorsan kijavították, és már 1945 júliusában megkezdte újbóli működését. Az eredeti épületegyüttes az évtizedek alatt elhasználódott, ezért 1968-ban lebontásáról és egy teljesen új cirkuszépület felépítéséről döntöttek.

A Fővárosi Nagycirkusz 1971-re elkészült, akkor modernnek számító új épületét örömmel vette birtokába a közönség. Bár az épület mára megérett a felújításra, a legkorszerűbb háttértechnikai feltételek megteremtésével, a magas szakmai színvonal biztosításával a Fővárosi Nagycirkusz ma is népszerű, helyt ad a hazai és nemzetközi cirkuszi produkciók mellett a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválnak is, amely gyorsan rangot vívott ki a világ cirkuszművészeinek és szakértőinek körében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről