8 ezer éves leleteket tártak fel Tiszapüspökinél

Dr. Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum ásatásvezető régésze a Múlt-kornak elmondta, hogy az M4-es autópálya nyomvonalán mintegy 16 ezer négyzetméteren folyó megelőző feltárási munkálatok egy hónapja zajlanak és szeptember közepéig tartanak. A feltárás közvetlenül a Tisza ártere mellett, egy magasparton folyik, olyan területen, amely egykoron kiválóan alkalmas volt a megtelepedésre, mivel még a legnagyobb árhullámok is elkerülték.

A szakember hozzátette: a lelőhely nem ismeretlen számukra, mivel 1999 és 2000 között a Damjanich János Múzeum két régésze, Dr. Csányi Marietta és Dr. Tárnoki Judit vezetésével folytak ásatások a törökszentmiklósi elkerülő útszakasznál, igaz, akkor a lelőhely alacsonyabban fekvő részét vizsgálták meg a szakemberek.

A jelenleg is zajló feltárási munkálatok során a szakemberek több korszakból - neolitikum, rézkor, késő bronzkor - is jelentős leletegyüttesekre bukkantak. A legfontosabb felfedezés egy kora újkőkori lakóház maradványa; ugyan ebből a korszakból a Kárpát-medence területén több mint egy tucat hasonló korú épületet találtak, viszont Tiszajenő és Szajol után ez a harmadik olyan ház, amelynek a padlóját is azonosították. A kutatók feltárták a külső járatszintet is, ami alatt egy 60-70 centiméteres humuszréteg húzódott. Ez utóbbi abban segített, hogy végre a Körös-kultúrát rétegtanilag is meghatározhassák a kutatók.

Kattintson a képre és nézegessen további képeket a feltárásról

Kertész Róbert a Múlt-kornak kifejtette: a nyolcezer éves, leégett ház omladékmaradványai között cölöp-és karólyukukat találtak, a közvetlenül mellette található egyik gödörben pedig a paticsfalnak egy olyan darabja is előkerült, amelyről kiderült, hogy díszítették. A Damjanich János Múzeum szakemberei a háztartás teljes leletanyagát megtalálták: pattintott kőeszközöket, körömcsípéssel díszített edénytöredékeket, illetve hombármaradványokat. A ház körüli hulladékgödrökben állatcsontok kerültek elő: egyebek mellett kecskekoponya, szarvasmarha-csontok, valamint kagylóhéjak és csigák, illetve a feltárás során oltár- és női idoltöredékekre is bukkantak.

A szakember szerint az ásatás egyik legérdekesebb lelete egy agyagból készült, a korból eddig ismeretlen balta, amely munkavégzésre alkalmatlan volt, így inkább presztízstárgyként értelmezhető. A kutató szerint minden bizonnyal az őskori közösség főnökének hatalmát jelző tárgy lehetett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?