Amikor még a krímiek gyújtogatták Moszkvát
2014. március 10. 11:01 Csernus Szilveszter
Korábban
Amikor a Krím támadta Moszkvát
A török Porta 1475-1478 között háborúban bizonyította erejét a kánnak, aki ettől fogva a szultán alattvalója, a Fekete-tenger pedig az Oszmán Birodalom beltengere, „tava” lett. A mongol-tatárok a nomád harcmodort bár megőrizték, de lassan áttértek a letelepedő-földművelő életmódra. Szahib Girej kán (1533-1551) rendelte el, hogy mindenki köteles állandó lakhelyet építeni magának. A házak mellett pedig pedig hamarosan szép kertek sorakoztak: innen lett a káni székhely elnevezése is Bahcsiszeráj („bahcsi”: kert, „szeraj”: város)
A krími tatár állam gazdaságának a rabszolgakereskedelem volt a legfőbb pillére, miután azt átvették a genovaiaktól. A 15-17. század között majdnem éves rendszereséggel indultak tatár „begyűjtő-portyák” északra, a szláv földművelők összefogdosására. Erre Moszkva még nem tudott katonai erővel válaszolni: ehelyett Rettegett Iván cár (1547-1584) rendszeresen kereskedőket küldött a Krímbe alattvalói visszaszerzésére, sőt később egy különadóval fenntartott állami alapot is létrehoztak a rabszolgák visszavásárlására. 1571-ben egy ízben Devlet Giráj kán seregei egy portya során egészen Moszkva külvárosáig eljutottak, amit felgyújtottak és ki is fosztottak.
De a tatárok nem csak a török háremek rabszolga-beszállítói voltak, gabonával, vágóállattal és sóval is ellátták a birodalmat. A szultán honorálta is ezért a krími tatárokat, akik kitüntetett helyet élveztek az Oszmán Birodalomban. Mert amíg a román fejedelemségeknek és az erdélyi fejedelmeknek magas évi adót kellett fizetniük, a kán nemegyszer pénzt kapott a szolgálataiért. Katonailag a harcias tatárok pedig a leghűségesebb vazallusai közé tartoztak a szultánnak; a magyar történelem tatárjárásai sem értek véget IV. Béla után, mert az önállósulni törekvő Erdélyre többször is rázúdult a tatár sereg, amely foglyok tömkelegét szállította a Krímbe. Nem véletlenül nevezte őket Jókai a „szultán korbácsá”-nak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap