Ez lenne a világ legrégebbi retikülje?

2014. február 25. 08:45

Moszulból, az egykori Ninive városából származik az a - korábban vitatott rendeltetésű - kézitáska, amelyet ma már a világ első női retiküljének tartanak. A 700 éves "kiegészítőt" most a londoni Courtauld Gallery-ben állítják ki.

Korábban

Az arany és ezüst intarziás, sárgarézből készült táska párját ritkító darab - pontosan ezért okozott nehézséget a szakértőknek megfejteni rendeltetésének célját. Gondolták már szerszámtáskának és méretes irattárcának is, de mint az a kutatások során kiderült, a londoni Courtauld Gallery legújabb kiállításának eme gyöngyszeme a világ első női retikülje volt, amelyet az iraki Moszulban készítettek valamikor a 14. század első harmadában.

A táskán látható dekorációk a hagyományos iszlám művészetből táplálkoznak, de ahogy az az egyik udvari jelenetből kitűnik, a táskát elkészítő ötvös a város új urai, a mongol Ilhánok kegyeit is kereste. Egy férfi és egy nő látható mongol öltözetben és tollas kalapban az emelvényen udvaroncok és felszolgálók gyűrűjében, baloldalt egy solymász, jobbra egy lantos áll, a távolban pedig egy másik szolga, aki a napernyőt cipeli. De feltűnik egy apród is, aki magát a "retikült" viszi egy tükörrel és egy zsebkendővel egyetemben - mindama eszközöket, amire egy előkelő nőnek szüksége volt a szépítkezés során, fogalmazott Rachel Ward a kiállítás kurátora.

A modern Moszullal szemben, a Tigris folyó bal partján feküdt Ninive, amely az i. e. 11. századtól a hajdani Asszír Birodalom fővárosa volt. A várost 1262-ben hódította meg a mongol Hülegü kán (1217-1265), Dzsingisz kán unokája, az Ilhanida Birodalom alapítója. Bárhol is járt, Hülegü nem bánt kesztyűs kézzel az ellenséggel: mikor 1258-ban lerohanta Bagdadot, és ötven napos ostromot követően bevette a várost, lakóit az uralkodóval és családtagjaival együtt kivégeztette. Csapatai a híres bagdadi könyvtár minden egyes kötetét a Tigrisbe dobták, amelynek vízét szemtanúk szerint feketére színezte a tekercsekből kioldódó tinta.

Moszul azonban megmenekült, köszönhetően annak, hogy a város kormányzója, Badr al-Din Lu’lu’ támogatásáról biztosította Hülegü szíriai hadjáratát. A várost később az Ilhánidák és a Dzsalájiridák uralták, majd a 16. században és a 17. század elején a város uralmáért a perzsák és az oszmán törökök harcoltak, végül I. Murád szultán foglalta el 1638-ban.

A moszuli fémművesség már a mongolok érkezése előtt is híres volt. Bár a technika Perzsiából eredeteztethető, az észak-iraki város ötvösművészei - hála Moszul elhelyezkedésének és a kereskedelmi kapcsolatoknak - korán megismerkedtek vele. Ibn Szaid al-Magribi Geográfia (1250) című művében például azt írja, hogy a moszuli ötvösmunkák olyan értékesek voltak, hogy mint diplomáciai ajándék használták őket; a hagyományos ajándékok ugyanis aranyból és ezüstből készültek, ezek azonban sárgarézből.

"Nagyszerű, hogy van egy olyan tárgyunk, amely közvetlenül a szebbik nemhez köthető" - így Ward, aki szerint a kézitáskán látható hölgy ábrázolása árulkodó. "A kísérői körében látható uralkodó vagy előkelő képei a nőknek a mongol kultúrában betöltött szerepére reflektálnak. Ez egy női táska. A divattervezők által megálmodott táskák előfutára. Az egyetlen különbség a modern és e között a táska között, hogy egy táskahordó is 'járt' hozzá" - fejtette ki.