"Nincsenek akadályai a magyar-horvát történelem kutatásának"
2014. február 6. 14:16 MTI
A történészeknek objektívnek kell lenniük a magyarok és horvátok közös történelmének kutatásakor, és ma már nincsenek olyan korlátok, amelyek ezt megakadályozhatnák - mondta a budapesti horvát nagykövet egy a magyarok és horvátok együttéléséről rendezett nemzetközi tudományos konferencián, csütörtökön Budapesten.
Megnyitó beszédében Gordan Grlic-Radman hangsúlyozta: Magyarország az elsők között ismerte el a független Horvátországot, majd segítette külpolitikai céljai elérésében. Ma az EU tagjaiként is ugyanazokat az elveket, értékeket osztják, és aktívan együttműködnek a kisebbségek védelmében.
Azt mondta, a magyarok és a horvátok dinamikus államközösségben éltek, közös volt a történelmük, a közép-európai kultúrkörhöz tartoztak. Igyekeztek megvalósítani saját politikai törekvéseiket, de az első világháború minden ilyen kezdeményezést elnyomott, megváltoztatta a világot, és Magyarország "egy nagy nemzetből kis és elégedetlen állammá vált" - jegyezte meg. Hozzátette: bár a horvátoknak sikerült "egybegyűjteniük" területeik nagyobb részét, nem az újabb államközösség, hanem az önálló állam 1991-es létrehozása jelentett megoldást.
Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója köszöntőjében kiemelte: a magyarok és a horvátok több mint 800 évig éltek államközösségben, és ebben az időszakban fegyveresen csak egyszer, 1848-ban fordultak egymás ellen. A 20. század azonban szinte kitörölte a békés, jó viszony éveit - emlékeztetett.
1990 után ismét lehetőség nyílt arra, hogy a két nemzet történészei előmozdítsák a két ország történelmének jobb megismerését, elfogultságtól mentes feldolgozását - mondta, hozzátéve, az elmúlt 15-20 év valódi áttörést hozott a tudományos kapcsolatokban, azóta sok tanácskozást rendeztek, és ezek sorába illeszkedik a mostani konferencia is.
A tanácskozáson felolvasták Navracsics Tibor üzenetét, a miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a tervek szerint szintén beszédet mondott volna, de nem tudott jelen lenni. Üzenetében a tárcavezető azt írta: a több mint 800 év olyan óriási idő, hogy az akkor történt események feltárásához történészek generációinak egész életen át tartó munkája sem elegendő.
Ráadásul a magyarok és horvátok közös történelmének utolsó századában a két nép viszonyát politikai természetű konfliktusok terhelték, ami hatással volt a kortárs történészek gondolkodására és a magyar-horvát viszony megítélésére is - vélekedett. Hozzátette: több korabeli sztereotípia továbbélt a 20. században. Navracsics Tibor kiemelte: ma már nem terhelik megoldhatatlan közjogi problémák a két nép kapcsolatát, így a történészek objektív képet adhatnak.
A most kezdődött konferencia egyik fő feladata az új kutatási eredmények bemutatása, továbbá az, hogy a szélesebb közvéleménynek is információt adjon a magyar-horvát történeti viszonyról, annak mai megítéléséről - közölte a miniszterelnök-helyettes. Véleménye szerint a tárgyilagos megközelítés segítheti e két nép hosszú együttélésének jobb megismerését, megértését.
A kétnapos tanácskozáson, amelynek házigazdája az MTA, a résztvevők egyebek mellett megvitatják az 1848-1849-es magyar-horvát viszony jellemzőit, a dualizmus intézményeit, a határvidékek helyzetét, a kulturális kötődéseket és a magyar-horvát államközösség felbomlását. A konferencia célja a magyar és horvát történészek szakmai kapcsolatának erősítése, valamint a 2002-ben, Könyves Kálmán horvát királlyá koronázásának 900. évfordulóján megrendezett nagyszabású történészkonferencia óta eltelt időszak tudományos eredményeinek bemutatása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap