2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szenvedélyes szerencsejátékosok voltak a középkori angolszászok

2013. november 26. 10:07 MTI

A jómódú angolszász nemesek fényűző életébe enged bepillantást egy Kent grófságban előkerült 7. századi ostáblakészlet finoman megmunkált, valószínűleg messzi földről származó eleme - jelentették be a leletet feltáró angol régészek. Ez az egyetlen játékfigura, melyet angolszász lakóhelyen fedeztek fel, sok egyszerűbb példány került már elő a temetkezési helyekről.

"Ez a figura egy luxuskivitelű ostáblakészlethez tartozott, amely feltehetően Itáliában készült, mivel a leginkább hasonló, Anglián kívül példányok a 6. századi lombard királyságból származnak. Ha valóban Észak-Itáliában készült a játék, az arra utal, hogy Kent királyai kiterjedt kontinentális kapcsolataik révén lépést tartottak a szerencsejátékok legújabb divatjával - idézte a The Guardian online kiadása Gabor Thomast, a Readingi Egyetem kora középkorral foglalkozó régészét.

A táblajátékok korabeli korongjait egyszerű csont- vagy fadarabokból faragták ki, ám a friss lelet különleges: üreges csontgyűrűből készítették, finoman megmunkált, bronztűvel rögzített fakorongok zárták le alul-felül.

Thomas szerint nagyon valószínű, hogy egy vesztésre képtelen egykori király hajíthatta el mérgében a míves darabot. A lelet a Lyminge-ben feltárt nagy ünnepi csarnokhoz kapcsolódó, fából épült termek egyikének maradványai közül került elő. Az ásatásokon edények, állatcsontok, bronz tárgyak, köztük lószerszám és ékszerek, római kori üvegdarabokból készített ékszerek nagyobb tömege került eddig elő, csakúgy, mint bármely más angolszász lakóhelyről.

Az oldaltermek a nagy, központi csarnokhoz kapcsolódó lakóterek voltak, a csarnok napokig tartó, pazar lakomákkal, ivászattal, szerencsejátékkal és adomázással járó ünneplésnek adott otthont. A kora középkori angolszászok szenvedélyes szerencsejátékosok voltak: az ostáblát és dámát is ismerték. A férfiakat dobókockával vagy a játék figuráival temették el.

A kenti Lyminge falu mellett 2012-ben tárták fel az óriási, hatvan ember befogadására képes csarnok alapjait, idén nyáron pedig megtalálták több kapcsolódó épület maradványait. Thomas úgy vélte, a csarnokokat és a pogány mulatozást akkor hagyták el az angolszászok, amikor felvették a keresztény vallást, és új települést alapítottak a falu mai templomát is körülvevő dombokon.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár