Öt kegyetlen kivégzés
2013. október 10. 15:58
Korábban
Karóbahúzás
A karóbahúzás mint büntetési forma már Hammurapi babiloni király törvényoszlopán is megjelent. A karóba húzott ember akár nyolc napig is szenvedhetett, mielőtt kiszáradás, vérveszteség vagy vérmérgezés következtében elhalálozott. A legszívesebben III. Vlad havasalföldi uralkodó alkalmazta ezt a módszert, és a források szerint gyakran étkezett karóba húzott, esetleg felnégyelt emberek társaságában. A Dózsa-féle parasztfelkelés alkalmával a zendülő jobbágyok több nagyurat is ily módon végeztek ki, többek között Csáky Miklós csanádi püspököt.
A kivégzés során egy 2-3 méter hosszúságú nyársat toltak keresztül a szerencsétlen ember gerincoszlopa mentén. Az eljárás lényege az volt, hogy a létfontosságú szervek sérülése nélkül juttassák át – néhol állati erővel – a faoszlopot a kivégzendő alfelétől a szájáig, bár gyakran a nyaki tájékon vagy a lapockáknál bukkant elő a kihegyezett nyárs. Szerte Európában törvény tiltotta, hogy a karóba húzott embernek vizet adjanak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Utolsó lélegzetvételéig játszott Tolnay Klári, a Madách Színház legendája tegnap
- Csokoládék csomagolására használták először az alufóliát tegnap
- Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során tegnap
- Korábban a császár gyóntatója volt a Genfben mártírrá váló Szervét Mihály tegnap
- Születési adatait meghamisítva vett részt az első világháborúban Walt Disney tegnap
- Földönkívüli támadást sejtettek, leállították a játékot a Firenzei stadionban tegnap
- Számos politikai és magánéleti hibája ellenére mindvégig népszerű maradt François Mitterrand 2024.10.26.
- Tragédiába torkollott a moszkvai Dubrovka színház ostroma 2024.10.26.