2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Pompás ékszereket viseltek a vikingek

2013. július 25. 14:06

Régészek és önkéntesek viking kori ékszereket találtak egy dániai szigeten. A mezőgazdasági területeken nem gyakoriak az ilyen leletek, a feltételezések szerint az értékes tárgyaknak "királyi" eredete lehet.

Gyakran esünk abba a hibába, hogy a vikingekről csupán mint portyázó vademberekről, vérszomjas harcosokról beszélünk, sokszor elsikkadva azon tény felett, hogy a középkor rettegett hódítói földműveléssel és kereskedelemmel is foglalkoztak, nem beszélve az Újvilágban tett felfedezéseikről, kézműves hagyományaikat pedig vasból készített ékszereik bizonyítják.

A dán régészek és fémdetektorokkal felszerelt önkéntesek legutóbbi felfedezése sem cáfol rá erre. A dániai Zealand szigetén – a lelőhely ma Vestervang néven ismert – 7-11. századból származó vasékszerekre bukkantak egy középkori farmon. Utóbbi tény komoly feltörést okozott az archeológusoknak, mivel nem szokás mezőgazdasági területeken ilyen értékes kincseket találni.

Az egyik legszebb darab 73 milliméter hosszú, s egy szív alakú állatfejet ábrázol, az állatnak kerek fülei és szemei vannak – írja Ole Thirup Kastholm, a Roskilde Museum munkatársa a Danish Journal of Archaeology legújabb számában. A darab rézötvözetből készült és egy nyaklánc része lehetett.

A valószínűleg egykoron medálként funkcionáló ékszeren három maszkos figura is látható, mindegyiken egy-egy lefelé konyuló bajusszal. Az állati alak antropomorf jegyeket visel magán, ami azért érdekes, mert ez egyáltalán nem volt jellemző a vikingek művészetére. Kastholm feltételezése szerint a kép sámánisztikus tevékenységet reprezentált, a medált pedig egy magas státusú személy hordhatta.

A másik rejtélyes darab egy keresztény keresztet ábrázol, ezt valamikor i.sz. 500 és 750 között készítették a kontinentális Európa egyik műhelyében. Nem tudni, hogy az aranyozott, átlátszó vörös üveggel és féldrágakővel díszített ékszer hogyan érkezett a dán szigetre; lehet, hogy egy keresztény utazó vihette Vestervangra, vagy egy pogány juthatott hozzá cserekereskedelem útján. Valószínűleg melltűként használta egy magas rangú nő az ékszert, amely „azt mutatja, hogy a keresztény hitre való áttérés előtt, a késő vaskorban szoros kapcsolat volt Skandinávia déli része és a (kontinentális) Európa között” – így Kastholm.

S hogy mit kerestek ezek a drága ékszerek egy szerénynek mondható farmon? Kastholm szerint a közeli legendás település, a 10 kilométerre levő Lejre kínál erre kézenfekvő magyarázatot. A legenda úgy tartja, hogy Lejre volt az első dán dinasztia, a Scyldingek központja. A régi térképek két közeli falvat jelölnek, amelyekben a Karleby név szerepel; az óskandináv karl (ez az óangolban a churl/ceorl, jelentése: férfi, később paraszt) a király harcos kíséretét, a hirð-t jelölte, a feltételezések szerint pedig Vestervangot egy ilyen hűbéres irányította.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár