Nem a vikingek gyarmatosították a Feröer-szigeteket

Az Atlanti-óceán északi részén, nagyjából félúton Norvégia, Skócia és Izland között található szigetcsoport egyik szigetén feltárt új régészeti bizonyítékok az i.sz. 4-6. század közé teszik a szigetek benépesítését, azaz három-ötszáz évvel korábbra, mint azt eddig a régészek gondolták. A Mike J. Church (Durham Egyetem) és Símun V. Arge (Feröer-szigeteki Nemzeti Múzeum) vezette kutatás – amelynek eredménye a Quaternary Science Reviews legújabb számában olvasható – megkérdőjelezi a szigetek gyarmatosításának idejét, természetét és módját.

A Feröer-szigetek gyarmatosítása fontos lépés volt, mivel ez volt az első állomás a Shetlandon túli területek meghódításakor: a Shetland szigetcsoport az Orkney-szigetek és Feröer között, Skócia szárazföldjétől északra található, innen indult az a kolonizációs hullám, amelynek csúcsát az észak-amerikai partok elérése jelentette a 11. században – évszázadokkal Kolumbusz és legénységének érkezése előtt.

A régészek a Feröer-szigetekhez tartozó Sandoy szigetén található Á Sondum régészeti lelőhelynél talált leletekre alapozzák elméletüket. Az itt talált homokrétegben ugyanis emberi tevékenységekre utaló tőzeghamut mutattak ki, amit jóval a vikingek érkezése előtti korokra datálnak. Ez a hamuréteg tartalmazott számos, véletlenül – házi tűzhelyekben – elégetett árpa szemet, amit a hamuval együtt a szélfútta felületeken terítettek szét, tompítva ezzel az erózió okozta károkat. Ez a gyakorlat az egész térségben elterjedt volt a 4-8. században.

A felfedezés azt jelzi, hogy az első telepesek árpát termesztettek, a főzéshez pedig tőzeget használtak. „Szilárd régészeti bizonyítékok mutatják, hogy a szigeteket a vikingek 9. századi hódítása előtt három-ötszáz évvel korábban már benépesítették, azt azonban nem tudjuk, hogy kik voltak ők és honnan érkeztek” – fejtette ki Mike J. Church, hozzátéve, nem kizárt, hogy a szigetek első lakói keresztény remeték voltak, akik Írországból vagy Skóciából hajózva vetették meg a lábukat az Atlanti-óceán északi részén.

A régészeti bizonyítékok zömét a viking hódítók elpusztíthatták, legalábbis ezzel magyarázható az, hogy eddig miért nem találtak semmilyen utalást a Feröer-szigetek első telepeseinek ottlétére. A kutatók szerint ez számos kérdést felvet azzal kapcsolatban, hogy az Atlanti-óceán egyéb szigetein is hasonló folyamatok zajlottak-e ebben az időben. A vikingek „elsőségét” egyébként az ír szerzetes, Dicul is megkérdőjelezi, amikor arról ír 825-ben, hogy remetetársai a Brit-szigetekről északra több helyen is megelőzték a vikingeket, igaz, a Feröer-szigeteket ő még nem nevezte nevén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Nagy-Britannia

• Történelmi jelentőségű adománnyal gazdagodott a British Múzeum 
• Nehéz természete miatt még szomszédjai sem kedvelték Goldfinger Ernőt
• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Csak átmeneti békét eredményezett az első búr háború
• Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
• Lőporoshordóival könnyedén a levegőbe repíthette volna a Westminster-palotát Guy Fawkes
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Csodával határos módon élte túl az IRA ellene szervezett merényletét Margaret Thatcher