Emlékművet kap Európa utolsó boszorkánya
2013. augusztus 27. 17:00 MTI, Múlt-kor
Emléket állítanak a svájci Glarusban Anna Göldinek, az Európában utolsóként boszorkányként kivégzett nőnek.
Korábban
A fényemlékmű emlékeztet a glarusi parlament által 2008-ban rehabilitált egykori cseléd tragikus sorsára. Az emlékmű kivitelezésére ötletversenyt hirdettek, amelynek eredményeit egy alapítvány és egy glarusi testület által választott szakmai zsűri értékelte ki, majd ötven ötlet közül választott ki hármat. Végül a fényinstallációt valósították meg: két fényforrás világít az éjszakában a glarusi bírósági épület északnyugati padlásteréről, a homlokzatnál pedig emléktábla informál a fények jelentéséről.
Göldit 2008-ban, halála után 226 évvel mentették fel egyhangúlag a vádak alól a svájci Glarus kanton törvényhozói. Anna Göldi szegény családból származott és Glarusban, a kanton székhelyén dolgozott nevelőnőként egy doktornál, akinek öt lánya közül az egyik az ételébe került tűktől és egyéb szúrós tárgyaktól megbetegedett. A gyanú Göldire terelődött, aki kínzások alatt bevallotta tettét és elismerte, hogy lepaktált az ördöggel.
A valóság azonban az akkori mendemondák szerint az lehetett, hogy a lány az orvos szeretője volt és a férfi így akart megszabadulni egy kényelmetlenné vált kapcsolattól. Akkoriban a boszorkányperek már kezdtek népszerűtlenné válni, így Göldit nem égették meg, mint általában a "boszorkányokat", hanem lefejezték mint méregkeverőt.
1991-ben film készült a szerencsétlen lányról, amely valóságos Göldi-mániát robbantott ki. Televíziós dokumentumfilmek láttak napvilágot, létrehoztak egy múzeumot a tiszteletére, ahol kiállították a per iratait, a kínzásához használt eszközöket. Cikkek, könyvek jelentek meg szomorú sorsáról, sőt Mollisban egy kis utcát is elneveztek róla.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap