A sarkvidéki területeken végezték ki a legtöbb boszorkányt

A Barents-tengeri Vardo szigetén emelt 125 méter hosszú, cölöpökre feszített fehér bőrökből álló emlékművön táblák ismertetik meg a látogatót a tragikus sorsokkal: az egyik boszorkányt azért égették meg, mert állítólag megrontott egy gyermeket és két kecskét, egy másik pedig vihart idézett elő, amely 10 hajót és 40 tengerészt sodort el. A XVII. században mintegy háromezren éltek Finnmarkban, Norvégia legészakibb megyéjében. Néhány évszázad alatt 135 embert vádoltak meg boszorkánysággal és 91-et ki is végeztek közülük, túlnyomó többségükben nőket.

"Ez a szomorú mérleg Finnmarkot első helyre teszi Európában, ahol akkoriban ördögi vadászat folyt a boszorkányok után" - magyarázta Liv Willumsen, a tromsói egyetem professzora. "Arányaiban még Németország és Skócia egyes részeihez viszonyítva is rosszabb volt a helyzet, márpedig ott ezerrel égtek a máglyák" - tette hozzá a történész a Vardo kisvárosban 2011-ben felavatott emlékművet bemutatva.

Az eldugott vidék boszorkányüldözési buzgalmát talán éppen a földrajzi elszigeteltség magyarázza. A démonológia dogmáiban hívő elit hatására az az elgondolás, hogy a nők a Gonosszal paktálnak, és rontó hatalmakért cserében elutasítják a keresztény hitet, masszívan gyökeret vert a sarkvidéki területeken, amelyeket a néphit sokáig a pokol előszobájának tartott. A fő hatalmi központ ugyanis többheti utazásnyira volt, Koppenhágában (Norvégia ekkoriban államszövetség keretében Dániához tartozott).

"Az emberek őszintén hitték, hogy az ördög szövetségeinek hada veszi körül őket. A helyi bíróságok ellenőrzés nélkül cselekedhettek. Egyetlen nap alatt bírák elé vonszolhatták, vallomásra kényszeríthették és elítélhették az embert" - mesélte Liv Willumsen. "Ha kínzással nem sikerült kicsikarni a vallomást, a bíróság elrendelhette az úszópróbát: a vádlottat összekötözött csuklóval és bokával a tengerbe vetették, és ha lebegett, az volt a bizonyíték, hogy valóban boszorkány. A vizet ráadásul tiszta elemnek tekintették, amely lemossa a tisztátlanságot" - magyarázta.

Rune Blix Hagen, a tromsói egyetem másik történésze szerint a boszorkányüldözés korántsem lezárt fejezete a történelemnek. "Teljes erőből folyik, nem Európában, hanem főként Afrikában, de Ázsiában és Dél-Amerikában is." A boszorkányok akárcsak régen, ma is engesztelő áldozatok, akiket szerencsétlenségek, halálesetek, hajótörések, rossz termés, időjárási katasztrófák vagy bármilyen balesetek előidézésével vádolnak.

Európában mintegy 50 ezer embert végeztek ki boszorkányság vádjával, a második világháború óta becslések szerint világszerte 70-80 ezer embert öltek meg hasonló okokból. "A hivatalos adatok valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik" jegyezte meg Rune Blix Hagen. "A vardói emlékmű arra emlékeztet, hogy nincs vége az üldözésnek".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye