Atomháborúval fenyegetett Sztálin és Tito ellentéte

2013. augusztus 23. 17:38 MTI

A harmadik világháború kitörésével fenyegetett Sztálin és Joszip Broz Tito viszálya, mivel Washington kész volt akár atomfegyverrel is megvédeni a jugoszláv vezért, a koreai háború kitörése azonban megváltoztatta a dolgok menetét - derül ki az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által közzétett dokumentumokból.

Korábban

A szerb tömegtájékoztatási eszközök ezekben a napokban foglalkoznak az említett dokumentumokkal, amelyek titkosítását nemrég oldották fel. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség az egyik anyagból idézett, amely szerint a szovjet diktátor mindenáron el akarta távolítani a hatalomból Titót, mert nem tűrte túlzott "önállóságát". Állítólag az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy Belgrádban úgy döntöttek: tízezer önkéntest küldenek Görögországba az ottani kommunisták megsegítésére, mit sem törődve azzal, hogy a Szovjetunió ellenezte ezt.

Mivel meghiúsult Moszkvának az a terve, hogy Titót "feltűnés nélkül" félreállítsa, Sztálin fontolóra vette a fegyveres beavatkozást Jugoszlávia ellen. Az ITAR-TASZSZ beszámolója szerint a dokumentumokban Király Béla tesz erről említést. Király, egyebek mellett a Nemzetőrség egykori, az 1956-os forradalom leverése után Nyugatra távozott főparancsnoka, úgy tudta: Moszkvában kidolgoztak egy tervet, amely szerint a magyar néphadsereg áttörné a jugoszláv védelmi vonalat a Vajdaságban, folyosót nyitva Belgrád felé a szovjet csapatok számára.

Ezután a konfliktus a Nyugat figyelmének középpontjába került, mivel stratégiai partnerként, jövendő NATO-tagként tekintett a délszláv államra. A CIA korabeli értékelése szerint 1950-ben a jugoszláv hadsereg képes lett volna visszaverni Románia, Magyarország és Bulgária részéről egy katonai támadást, de Tito erőit szétverték volna a szovjet hadosztályok. Ennek alapján Washingtonban arra következtettek, hogy a szovjetekkel szembeni jugoszláv ellenállás sikere a nyugati katonai segítség hatékonyságától és gyorsaságától függ.

A dokumentumok szerint az ötvenes évek közepére a Jugoszláviának szánt amerikai támogatás értéke félmilliárd dollárt tett ki. Washingtonban és Londonban 1951-ben "rendkívül nagy esélyét" látták egy szovjet támadásnak, e két fővárosban már arról beszéltek, hogy az egy újabb világháború kezdetét jelentette volna. Az Egyesült Államok kész volt akár atomfegyvert is bevetni Jugoszlávia megvédése érdekében, ez a lépés viszont válaszcsapásra késztette volna a Szovjetuniót. Nukleáris apokalipszis réme fenyegette a világot - írta az orosz hírügynökség.

Csakhogy a szovjet támadásra nem került sor, mivel kezdetét vette a koreai háború, annak váratlan fejleményei miatt pedig - mint Király Béla megállapította - Moszkva meggondolta magát. Jugoszlávia lerohanásának terve a fiókba került, később pedig végleg feledésbe merült.