Rituális gyilkossággal vádolták a tiszaeszlári zsidóságot
2013. augusztus 3. 22:27 MTI
Százharminc éve, 1883. augusztus 3-án hirdették ki az ítéletet a hírhedt tiszaeszlári vérvádperben: a bíróság felmentette a helyi zsidó közösség 15 tagját, akiket azzal vádoltak, hogy rituális gyilkosságot követtek el a helyi zsinagógában.
Korábban
Az eltűnt lány
Az Európa-szerte hatalmas vihart kavart, itthon antiszemita atrocitásokkal kísért események 1882. április 4-én vették kezdetüket, amikor a Szabolcs megyei Tiszaeszláron eltűnt egy 15 éves cselédlány. Solymosi Esztert gazdasszonya festékért küldte a boltba, ám nem ért vissza, ezért a lány anyja feljelentést tett a szolgabírónál. A faluban gyorsan elterjedt a hír, hogy Esztert a helybéli zsidók "emésztették el": három sakter metszőkéssel elvágta a szűz lány nyakát, s edénybe gyűjtött vérét a húsvéti pászka tésztájához keverték. (A már a rómaiak idején előkerült és azóta számtalanszor felelevenített vérvádat az egyházatyák, több pápa és Luther is alaptalannak nevezte. Magyarországon először 1494-ben jegyezték fel Nagyszombatban, a megvádolt zsidókat akkor máglyán égették el.)
Tiszaeszláron több szemtanú jelentkezett, aki állítólag látta a lányt a zsinagóga előtt, majd kétségbeesett kiabálást hallott az épület felől. Az anya újból feljelentést tett, immár a templomszolga kisebbik, négy és fél éves fiának a szavaira alapozva, aki szerint bátyja a kulcslyukon át szemtanúja volt a gyilkosságnak. A vizsgálatot vezető Bary József aljegyző utasítására május 19-én letartóztatták a templomszolga Scharf Józsefet és feleségét, nagyobbik fiukat, az állítólagos szemtanú Scharf Móricot pedig elkülönítve tartották. A rituális gyilkosságról másnap már bizonyított tényként írt egy fővárosi lap, az Országgyűlésben Istóczy Győző és Ónody Géza képviselők antiszemita beszédeket tartottak. Országszerte felerősödött az antiszemitizmus, s ezt meglovagolva Istóczy antiszemita pártot alapított.
Bary semmilyen közvetlen bizonyítékot nem talált, de a csökkent szellemi képességű Scharf Móric vallomása alapján - amelyet, mint később kiderült, erőszakkal csikartak ki - 15 zsidó embert eljárás alá vont. Július 18-án újabb fordulat következett: a Tiszából előkerült Solymosi Eszter sértetlen holtteste. Ezt a legkevésbé sem pártatlan vizsgálat azzal magyarázta, hogy a zsidók a lány ruháiba öltöztetve egy másik női tetemet csempésztek oda, ezzel is bizonyítva bűnösségüket. A holttestet megtaláló ruszin tutajosokat megfélemlítették, így azok visszavonták vallomásukat.
Az egész világ figyelmét felkeltő per 1883. június 19-én, egy évvel Solymosi Eszter eltűnése után kezdődött meg Nyíregyházán. Az eseményről tudósítottak a nagy világlapok is, mert ez volt az első vérvád, amelynek bírósági tárgyalása modern jogi keretek között folyt le. A vádlottakat a kor jeles ellenzéki politikusa, az egykori vármegyei ügyész, ügyvéd és országgyűlési képviselő Eötvös Károly védte. Az egy hónapig tartó tárgyalás során a vád minden bizonyítéka és elmélete megdőlt. A szakértők és a Tiszában talált holttest újraboncolása is a védelem állításait igazolták, a ruszin tutajosok manipulálását pedig Szabolcsi Miksa újságíró leplezte le.
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
- Szexuális zaklatás és becstelen esküszegés – miért van tele péniszekkel a bayeux-i kárpit? tegnap
- Fából faragta ki híres revolverének első prototípusát Samuel Colt tegnap
- Hogyan tudott a Szovjetunió észrevétlenül atomfegyvereket szállítani Kubába? tegnap
- Újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a középkorban készülhetett a torinói lepel tegnap
- Sikeres régész is volt a Kincskereső kisködmönnel elhíresült Móra Ferenc tegnap
- Legenda és valóság – hét „végzet asszonya” a világtörténelemből tegnap
- A szovjet űrprogram elfeledett utolsó fejezete: a Fobosz-program és a Mars tegnap
- 10 nagy katonai tévedés a történelemből 2018.07.18.
Múlt-kor Digitális Akadémia
