Rituális gyilkossággal vádolták a tiszaeszlári zsidóságot

Az eltűnt lány

Az Európa-szerte hatalmas vihart kavart, itthon antiszemita atrocitásokkal kísért események 1882. április 4-én vették kezdetüket, amikor a Szabolcs megyei Tiszaeszláron eltűnt egy 15 éves cselédlány. Solymosi Esztert gazdasszonya festékért küldte a boltba, ám nem ért vissza, ezért a lány anyja feljelentést tett a szolgabírónál. A faluban gyorsan elterjedt a hír, hogy Esztert a helybéli zsidók "emésztették el": három sakter metszőkéssel elvágta a szűz lány nyakát, s edénybe gyűjtött vérét a húsvéti pászka tésztájához keverték. (A már a rómaiak idején előkerült és azóta számtalanszor felelevenített vérvádat az egyházatyák, több pápa és Luther is alaptalannak nevezte. Magyarországon először 1494-ben jegyezték fel Nagyszombatban, a megvádolt zsidókat akkor máglyán égették el.)

Tiszaeszláron több szemtanú jelentkezett, aki állítólag látta a lányt a zsinagóga előtt, majd kétségbeesett kiabálást hallott az épület felől. Az anya újból feljelentést tett, immár a templomszolga kisebbik, négy és fél éves fiának a szavaira alapozva, aki szerint bátyja a kulcslyukon át szemtanúja volt a gyilkosságnak. A vizsgálatot vezető Bary József aljegyző utasítására május 19-én letartóztatták a templomszolga Scharf Józsefet és feleségét, nagyobbik fiukat, az állítólagos szemtanú Scharf Móricot pedig elkülönítve tartották. A rituális gyilkosságról másnap már bizonyított tényként írt egy fővárosi lap, az Országgyűlésben Istóczy Győző és Ónody Géza képviselők antiszemita beszédeket tartottak. Országszerte felerősödött az antiszemitizmus, s ezt meglovagolva Istóczy antiszemita pártot alapított.

Bary semmilyen közvetlen bizonyítékot nem talált, de a csökkent szellemi képességű Scharf Móric vallomása alapján - amelyet, mint később kiderült, erőszakkal csikartak ki - 15 zsidó embert eljárás alá vont. Július 18-án újabb fordulat következett: a Tiszából előkerült Solymosi Eszter sértetlen holtteste. Ezt a legkevésbé sem pártatlan vizsgálat azzal magyarázta, hogy a zsidók a lány ruháiba öltöztetve egy másik női tetemet csempésztek oda, ezzel is bizonyítva bűnösségüket. A holttestet megtaláló ruszin tutajosokat megfélemlítették, így azok visszavonták vallomásukat.

Az egész világ figyelmét felkeltő per 1883. június 19-én, egy évvel Solymosi Eszter eltűnése után kezdődött meg Nyíregyházán. Az eseményről tudósítottak a nagy világlapok is, mert ez volt az első vérvád, amelynek bírósági tárgyalása modern jogi keretek között folyt le. A vádlottakat a kor jeles ellenzéki politikusa, az egykori vármegyei ügyész, ügyvéd és országgyűlési képviselő Eötvös Károly védte. Az egy hónapig tartó tárgyalás során a vád minden bizonyítéka és elmélete megdőlt. A szakértők és a Tiszában talált holttest újraboncolása is a védelem állításait igazolták, a ruszin tutajosok manipulálását pedig Szabolcsi Miksa újságíró leplezte le.

1. Az eltűnt lány
2. A magyar Dreyfus-per

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Hivatala méltósága és a francia király követelései között egyensúlyozott V. Kelemen pápa, az első „avignoni fogoly”
• Michelangelo Dávidjának 3D-nyomtatással készült másolatát küldi Olaszország a dubaji világkiállításra
• Mikortól számított valaki felnőttnek a középkorban?
• A francia elnök a helyszínen méltatta a helyreállítási munkákat a Notre-Dame tűzvészének évforulóján
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Gyilkos jégeső mentette meg Chatres városát az angol túlerőtől 1360 áprilisában
• Sokáig felváltva tűrték el és üldözték a buddhizmust a kínai uralkodók
• Dráma több felvonásban: mi vezetett a történelmi magyar vereséghez Muhinál?
• Máig nem tudjuk, mi okozhatta a középkori táncoló pestist