Mit gondolnak a muzulmánok a holokausztról?

Gyakorlatban hasznosítható válaszokat kínál a fenti dilemmára egy most megjelent könyv, amely a muzulmánok körében élő holokausztképpel foglalkozik. Günther Jikeli, Kim Robin Stoller és Joelle Allouche-Benayoun műve a soá európai és arab országokban történt történelmi feldolgozását veszi górcső alá. Mint a szerzők rámutatnak, az Európában élő muzulmánok egy része az utóbbi években "elhárító magatartást" tanúsított a holokausztra való emlékezés kapcsán. Ez a magatartás antiszemita megnyilvánulásoktól (főleg diákok részéről) a megemlékezéseken való részvétel megtagadásán át az ilyen jellegű rendezvények bojkottjára irányuló felhívásokig terjedt. Utóbbira példát a Muslim Council of Britain szolgáltatott.

A szakértők ugyanakkor óva intenek az általánosítástól, miszerint a muzulmán bevándorlókban automatikusan torz kép él a holokausztról. Az Európában élő mintegy 13-20 millió muzulmán roppant heterogén csoportot alkot mind vallási felfogását illetően, mind pedig kulturális, etnikai és gazdasági szempontból.

A holokauszt tagadása elsősorban az iszlamisták körében számít bevett magatartásnak és érvelési alapnak. Az arab világban 2011 óta zajló fejlemények e tekintetben nem sok jót ígérnek a jövőre nézve. Ugyanakkor akadnak olyan kezdeményezések és szervezetek is, amelyek - részben roppant nehéz körülmények között - harcolnak az antiszemitizmus ellen, és foglalkoznak a holokauszttal.

Muzulmánok körében sokkal elterjedtebbek az antiszemita nézetek, mint a nem muzulmánok között - állítják a könyv szerzők. Egy németországi felmérés során az arab bevándorló családokban nevelkedő fiatalok 40,7 százaléka értett egyet az alábbi állítással: "Amit Izrael a palesztinokkal művel, az lényegében nem más, mint amit a Harmadik Birodalom idején a nácik műveltek a zsidókkal." Török származású fiatalok körében 27,7 százalékos volt az egyetértés, német fiatalok körében viszont csupán 7,2 százalékos. Egy másik felmérés alapvető tájékozottsági hiányosságokra derített fény. Így például a török fiatalok 68 százaléka elismerte, hogy alig tud valamit a holokausztról.

A könyv szerzői szerint itt kell munkához látni. A felvilágosítás során tekintetbe kell venni a fiatalok eltérő társadalmi hátterét - hangsúlyozzák. Egyensúlyt kell találni a magyarázás és a túlzott mértékű sulykolás között, az utóbbi ugyanis tápot adhat az antiszemitizmusnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?