Az iszlám középkori alvilága

Városban, faluban, sivatagban

Ma már szinte lehetetlen ennek eldöntése, mindenesetre térny, hogy a Banu Szaszan mint fogalom a középkorban rendkívül elterjedt. Iszmail El Outamani szerint a Banu Szaszan az urbanizáció „mellékterméke” volt. Erre kiváló példa az Abbaszidák fővárosa, Bagdad, amelynek népessége Hárún ar-Rasíd kalifa irányítása alatt elérte a félmillió főt, így elég nagy és gazdag város volt ahhoz, hogy kitermelje a különböző területekre szakosodott bűnözői kollektívákat.

A bűnözői hajlam mellett a szokás is erősítette és növelte a „testvériség” egyre bővülő táborát, elég volt csupán annyi – emlékeztet El Outamani –, ha a mecénás eltekintett az addig pátyolgatott udvari költő további szolgálataitól, aki így hamar bűnözésre adhatta a fejét. Bár a Banu Szaszan tagjai elsősorban a városokban aktivizálták magukat, néhányan a falvakban, sőt a sivatagos területeken is fel-feltűntek. A teverabló herceg, Sajban bin Siháb szokás szerint egy bolhákkal teli edényt szabadított a kiszemelt táborra, amelyet így könnyűszerrel végigrabolt.

A téma egyik szakavatott ismerője a szíriai származású Dzsaubari, aki 1235-ben írta meg Kashf al-asrar (A titkok leleplezése) című munkáját. Dzsaubari ebben nem kevesebb mint 600, csak a betörők által használt trükkről ír, és megemlíti, hogy összesen 47-féle módon lehet hamisítani a gyémántot vagy a smaragdot. Nála is ismertebb a neves tudós, az etióp származású Al-Jahiz, aki az Abbaszida-birodalom szívében élt és alkotott valamikor a 9. század elején.

A források megegyeznek abban, hogy a muzulmán bűnözők nagy többsége kurd volt, akik saját szlenget fejlesztettek ki. Ez a sajátos nyelvezet a közép-arabban gyökerezik, de a hébertől az ógörögig mindenfajta jövevényszó megtalálható benne. A tolvajnyelv is ékesen bizonyítja a nyugat-ázsiai területek erősen kozmopolita jellegét, illetve azt a törekvést, hogy a bűnözők lehetőleg minél több titkot megőrizzenek. 

1. A teknőst is bevetették
2. Városban, faluban, sivatagban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején