2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hullottak a keresztesek a fertőzések miatt

2013. június 20. 19:21

Bélférgeket azonosítottak egy, a keresztes lovagok által épített nyugat-ciprusi vár latrinája alatt – olvasható egy újonnan megjelenő tanulmányban.

A felfedezés nem fest túl jó képet a földközi-tengeri szigeten állomásozó keresztes lovagok egészségügyi állapotáról és higiéniai szokásairól. A tanulmány szerint a rossz egészségügyi viszonyok arról árulkodnak, hogy a Szentföld felszabadítására induló nyugat-európaiak élelmét és vizét bélsár szennyezte, ami megkönnyítette a parazita fertőzések elterjedését.

A Cambridge-i Egyetem kutatói egy, a paphoszi Saranda Kolones (a görög szó jelentése negyven oszlop) maradványainál talált latrina alatti kiszáradt gödröt vizsgáltak meg. A Ciprus délnyugati részén található, Aphrodité városaként emlegetett település római kori villák maradványaival és mozaikokkal büszkélkedő ásatási területe ma az UNESCO világörökségi védettségét élvezi.

A kikötőre néző, szinte érintetlen padlómozaikokkal díszített római kori villák tőszomszédságában álló Saranda Kolonesről a maradványokat szegélyező gránitoszlopokból ítélve sokáig úgy gondolták, hogy egykoron templom lehetett. Csak az ötvenes években kezdődő ásatások alkalmával derült ki, hogy valójában egy rövid ideig fennálló erőd volt.

Oroszlánszívű Richárd angol király 1192 májusában adta el a szigetet a frank Guy de Lusignannak (Jeruzsálemi Guido, Lusignani Guido), Jeruzsálem társuralkodó királyának. Régészek szerint a frankok voltak azok, akik megépítették a várat, azzal a céllal, hogy a sziget birtokba vétele után megvédjék vele a kikötőt. Emberi erő nem, az elemek azonban kifogtak rajta: 1222-ben egy, a Richter-skála szerint hetes erősségűre becsült földrengés romba döntötte a várat, amelyet soha nem építettek fel újra.

A latrinák azonban megmaradtak. Ezekben a vécékben egy félhold alakú lyukat vágtak, amit pöcegödrökkel kötöttek össze. A két cambridge-i kutató, Evilena Anastasiou és Piers Mitchell előbb mintákat gyűjtött az egyik ilyen kiszáradt gödörből, majd rehidratálták és átszűrték őket, hogy minél több, egy milliméternél is kisebb parazita tojást nyerjenek ki belőle – olvasható az International Journal of Paleopathology tanulmányában.

A mikroszkóp alatt két fajtát azonosítottak: az ostorférget (Trichuris trichiura) és az orsóférget (Ascaris lumbricoides). A két parazita által okozott fertőzés igen gyakori a rossz higiéniai viszonyok között, illetve azokon a helyeken, ahol az emberi fekáliát trágyázásra használják, és ahol az emberek a puszta földön végzik el dolgukat. Az ilyen fertőzés gyakran észrevétlen marad, de rontja a táplálékhasznosítás mértékét. Különösen éhínség idején veszélyes, mivel az orsóféreg-fertőzöttek nagyobb arányban halnak éhen.

Mitchell számításai szerint egy két-három éves keresztes hadjárat során a nemesség és a papság ugyanolyan eséllyel halt meg a hiányos táplálkozás és a betegségek következtében, mint a fegyveres harcokban. Az alultápláltság veszélye a gyalogosoknál feltételezhetően még nagyobb volt. A cambridge-i kutatók új tanulmánya így azt sugallja, hogy a paraziták megjelenése azokhoz a katonákhoz köthető, akik betegségben vagy éhínség (például ostrom idején) miatt haltak meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár