Hatalmas maja várost találtak
2013. június 20. 12:11 MTI
Kiterjedt maja város romjaira bukkant régészek egy nemzetközi csoportja a Yucatán-félsziget dzsungel borította vidékén: a piramisok és a paloták tűzdelte település 22 hektáron terült el. A számos épületrom arra utal, hogy a tudósok által két hete talált és Chactúnnak (a maják nyelvén Vörös kőnek) elnevezett város az egyik legjelentősebb maja település volt a régióban.
A Campeche szövetségi államban kutató régészek először sztereoszkópikus légi felvételekkel kezdték pásztázni a dzsungel borította területet, ahol aztán a mexikói Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) szerint piramisok, paloták, lakóépületek, terek és udvarok, de még pelotapálya romjait is azonosították. A legnagyobb piramis 23 méter magas.
A lelőhelyet gazdagon díszített sztélék és oltárok teszik még különlegesebbé, néhányukon még stukkó is van, ami jól mutatja, milyen pompa lehetett egykor a városban. Az egyik oszlopon az olvasható, hogy KÍinich BÍahlam uralkodó 751-ben ott állította fel a Vörös követ (más néven a Nagy követ). Ebből és más írásokból a kutatók 600 és 900 közé, a késői klasszikus időszakra teszik a város fénykorát.
A régészeknek nagy erőfeszítésükbe került, mire eljutottak Chactúnhoz: egy földúttól még két órás menetelés várt rájuk a Calamul bioszféra rezervátum dzsungelében. Egy darabig terepjáróval, majd gyalog mentek, végül már machetével kellett utat vágniuk maguknak a sűrű növényzetben.
A munka legizgalmasabb része még várat magára, a szakemberek ugyanis fel akarják térképezni a Chactún és a már korábban feltárt Río Bec és Chenes településcsoportok közötti kapcsolatokat. Chactún a két romváros közötti több mint 3000 négyzetkilométeres, de a régészeti kutatások szempontjából mindeddig fehér foltnak számító területen fekszik - emlékeztetett Ivan Sprajc, az expedíciót vezető régész, a szlovén tudományos akadémia tagja. Bár a város viszonylag közel van Río Bac romjaihoz, a két település között jelentős különbségek észlelhetők, elsősorban az építészeti stílust illetően.
A kutatás amerikai, szlovén és osztrák támogatással zajlik, és része annak az 1996-ban indult programnak, amely a Mexikó délkeleti része régészeti örökségének megismerését szolgálja 80 helyszín vizsgálatával.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát 20:20
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap