Így működött a maja naptár

A maják időszámítása nem olyan bonyolult, mint gondolnánk, igaz a maihoz képest teljesen eltérő módon kezelték. Hieroglifáikkal telített naptárjuk első ránézésre ijesztőnek tűnhet. Az alapelv szerint a maják is a napokat számolták. „Némileg eltér a mi időszámítási rendszerünktől, amely a szoláris év hosszához kötődik” – mondta Walter Witschey, a virginiai Longwood Egyetem maja-kutatója.

A maják három különböző naptárat használtak. Az első a vallások ütemezésére használt szent naptár, az ún. Tzolkin volt, amely 260 napból állt, s letelte után ugyanúgy elölről kezdődött, mint a 365 napos. A második a Haab, ez világi naptár volt, s 365 napig tartott, ám nem vette számításba azokat a negyed napokat, amellyel hosszabb a Föld pályája a Nap körül. (ezt mi a februári szökőnapokkal pótoljuk.) Volt még egy hosszú számítás elnevezésű időszámítási rendszerük is: a 360 „napos” évekből álló Nagy kör, amely általában december 21-én fejez be egy évet.

A Nagy Körrel nem lehet megjósolni a világvégét, azonban arra jó, hogy egy hosszú időszakot lefedjen. Működési elvének megfelelően az egyes dátumok öt számból tevődnek össze, például: 13.0.0.0.0.0. (Természetesen a maják nem arab számokkal dolgoztak, hanem a saját hieroglifáikkal.)

A jobb oldali szám, a kin a napokat számolta nullától 19-ig. Amikor a 19-en túlhaladtak, visszaugrott nullára, a tőle balra lévő szám, a vinál pedig eggyel megemelkedett, tehát a 13.0.0.0.19. után a 13.0.0.1.0. következett. A hónapnak megfeleltethető vinál 20 napos volt. A középső szám az ún. tun, amelynek helyi értékén nullától 17-ig állhat szám, vagyis egy tun 18 vinálból áll. A tun a szoláris évnek megfeleltethető, mivel 18X20, azaz 360 napból áll.

A mi „évünkkel” egyenrangú tun 19-ig számlál, mire visszaugrik a nullára, amely során a tőle balra álló – az ún. katunt jelölő – szám (balról nézve a második – 13.1.0.0.0.) eggyel megnövekszik. Tehát egy katun 20X360, azaz 7200 napból áll. A katun előtt a már sokat hallott baktun számjegye áll, amelyek között szintén 20 a váltószám. Tehát ma a 13. baktun utolsó napja, 12.19.19.17.19. van, holnap pedig 13.0.0.0.0 lesz, ami a 14. baktun első napja (ne feledjük, hogy a nullát is bele kell venni a számolgatásba).

Minden baktun 144 ezer nap hosszú, azaz kicsivel kevesebb, mint 400 év. Az ősi majáknak a 13 baktun a teremtés teljes ciklusát jelenti. Egyik faragványuk szerint egy istenük ennek a végén fog visszatérni, azonban apokaliptikus próféciákról szó sincsen. A maják ritkán, de használtak a baktunnál nagyobb időegységeket (pictun, calabtun, Kinchiltun, analtun, iztun) is, megadva az eljövendő nemzedéknek, hogy akár több millió évvel előre számolhassanak – tette hozzá Witschey. „Ez az egyik legfontosabb bizonyíték, miszerint még a maják sem hitték, hogy véget ér a világ, ha a számláló 13.0.0.0.0.-t mutat” – cáfolta meg a közkeletű tévhitet a maja-szakértő.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?