2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Így szórakoztunk a középkorban

2013. június 6. 13:36

A középkori mindennapok egyhangúságát a különböző szórakoztató játékok, fesztiválok és ünnepek oldták fel. A középkori Európa lakói egész életüket közösségen belül élték le, így az individuum kevéssé számított: megosztották a munkát a földeken, a játékokat a falu melletti mezőn vagy a közeli vásárban, illetve a templomi szolgálatot is.


Becslések szerint a középkorban az egyébként is pihenőnapnak számító vasárnapok mellett átlagosan nyolc hét volt egy évben, amikor általában vallási megfontolás miatt tilos volt dolgozni, vagyis - mostani kifejezéssel élve - munkaszünet volt. Ilyen volt például a karácsonyi időszak, a húsvét előtti nagyhét, a Gyümölcsoltó Boldogasszony, a Gyertyaszentelő Boldogasszony, a Kisboldogasszony, a szeplőtelen fogantatás ünnepe, a pünkösd, de nem volt szokás dolgozni a mezőgazdálkodással kapcsolatos ünnepeken sem, például a szántás végén vagy a betakarítás befejezésének napján.

A mindennapok egyhangúságát a játékok törték meg, amelyek a társadalom gazdagabb és szegényebb rétegeiben egyaránt nagy népszerűségnek örvendtek, nem csupán a gyermekek, hanem a felnőttek körében is. Többféle játékból válogathattak: kártya-, társas-, kockajátékok, valamint egyes sportok közül, illetve megkülönböztethetünk gyermekjátékokat, ilyen volt például a fogócska. A táblajátékok közül már akkor is ismerték a sakkot, amely bábuival az akkori társadalom leképeződését jelentette a királytól a mai bástyának nevezett várkastélyon át a jobbágyig, továbbá a malmot, a backgammont, a dámát, valamint többféle kockajátékot. A királyok sem vetették meg a szórakozás ezen formáját: közismert példa, hogy I. Károly angol uralkodó 1649-es kivégzésére a Bibliája mellett kedvenc, borostyánból készült sakktábláját is magával vitte.

A középkorban is szerettek mulatni

A helyi vásárokon vagy egyéb ünnepeken általában kültéri játékokat játszottak. A mai reneszánsz rendezvényekhez hasonlóan akkor is nagy népszerűségnek örvendett az íjászkodás, hiszen akkoriban nem mindenki rendelkezett eme hadi eszközzel. Ezenkívül játszottak a bowlinghoz hasonló golyós játékokat, a golf ősét - amelyet akkor még „colf”-nak hívtak -, azonban nem füvön, hanem leginkább házak között. A labdajátékok is igen népszerűek voltak, ezek a mai futballhoz hasonlítottak, dívott a kalapács-, illetve a patkódobás, a krikett ősi formája és természetesen a birkózás is, amelyhez semmilyen eszköz nem volt szükséges. A lovagi tornák kivételével a szabadban lévő szórakozási lehetőségek általában az alsóbb rétegek körében nyertek teret.

Egy tavaly napvilágot látott kutatás szerint valószínűleg a vikingek szórakoztak a legbrutálisabban. Az északiak által űzött tevékenységi formák közös jellemzője az erőszak, illetve a maszkulin tulajdonságok kiemelésének demonstrálása volt. Az írott források szerint az "ideális" viking férfinak erősnek és képzettnek kell lennie, a játék - főként a birkózás, de tulajdonképpen a labdajáték is - pedig pontosan ezt a képzést szolgálja. A játékok ténylegesen fizikai tevékenységek voltak, néha brutálisak, nem egy olyanról tudunk, amely súlyos sérüléssel vagy halállal végződött.

A 14. századi manessei kódexől való lovagi torna ábrázolása

A nemesek legfontosabb szórakozási formái a versengési szellemet kielégítő, illetve a fizikai kondíciót szinten tartó lovagi tornák, illetve az a köré épített lakomák, egyéb ünnepségek voltak, amelyeknek a társadalmi kapcsolattartás szempontjából is fontos szerepük lehetett. Aki olyan szerencsés volt, hogy betérhetett a királyi udvarba vagy egy gazdag földesúr várába, pazar lakomákon vehetett részt, ahol a zene biztosította az alaphangulatot, ezenfelül pedig versmondók, szólóénekesek, esetleg udvari bolondok, akrobaták, tűz- és kardnyelők, zsonglőrök vagy bűvészek is szórakoztatták az összegyűlteket. A csúcspontot pedig maga a tánc jelentette. A középkori nemesek szívesen fogadtak kedvtelésből, továbbá nem szabad kihagynunk az egészen a 20. századig a gazdagságot és a nemesi vért szimbolizáló, szarvasra, rókára, nyúlra, farkasra, vaddisznóra történő vadászatot sem, mint férfias és egyben veszélyes szórakozási lehetőséget.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár