Az Arab-öböl országainak új múzeumai a MúzeumCafé-ban

A MúzeumCafé most megjelent 34. számának címlapján ismét egy különleges műalkotás látható: a középkori Wunderkammerek világát bemutató egykori metszetek stílusában készített, eredeti méretében hatalmas, kétszer három méteres kollázs reprodukcióját készítője, a belga Tom Liekens bocsátotta közlésre a szerkesztőség rendelkezésére.

A lap elején a szokásos színes, képes hírek, kiállítás-ajánlók, könyv- és weboldal-szemlék állnak. Az ezeket követő Múzeumguide-ban ezúttal az Arab-öböl országainak új, vagy még csak tervezett, a közelebbi-távolabbi jövőben megnyíló szuper-múzeumait járja körül a térség szakavatott ismerője, arra is keresve a választ, hogy ezeknek a sztárintézményeknek a koncepciója hogyan „egyensúlyoz” a tradicionális identitás és a globális multikultúra között.

A Disputában ezúttal azt a kérdést tette fel a szerkesztőség, hogy vajon Milyen szerepet kellene vállalniuk az állami kiállítóhelyeknek a hazai kortárs képzőművészet bemutatásában? – a rovatban négy művészettörténész, Szoboszlai János, Petrányi Zsolt, Fabényi Júlia és Keserü Katalin fejti ki gondolatait a lehetséges megoldásokról.

A Műhelyben a Néprajzi Múzeum első fél évszázadának történetét tekinthetjük végig, amely szinte másról sem szólt, mint az állandó helykereséséről; ezt követően megismerhetjük a bázeli múzeumok újfajta, közös kommunikációs stratégiáját; a kurátor mutatja be a Zsidó Múzeumban látható OMIKE-kiállítást és ennek kapcsán az egykori zsidó kulturális egyesület művészeket mentő akcióját; végül pedig a múzeumi műtárgyfotózás sokféleségébe nyerhetünk bepillantást.

A Posztamensben a világ természettudományi múzeumainak a munkáját nehezítő problémákat veszi leltárba egy hasonló gondokkal küzdő hazai szakember. A Múzeumnegyedben először a Louvre vadonatúj, az intézmény iszlám gyűjteményének kincseit bemutató „szárnyába”, az egykori királyi palota egyik belső udvarát lefedő lebegő aranytető alá teszünk kirándulást, majd Egerbe, a Kepes Intézetbe vezet az utunk, hogy végül a Széchenyi Könyvtár „múzeumi rangú” gyűjteményeibe és kiállításaiba kapjunk betekintést.

A Múzeumőr rovatban ezúttal az idei MúzeumCafé Díj átadásán elhangzott főszerkesztői laudáció méltatja az elismerést elnyerő Sasvári Edit munkásságát, majd egy interjúból is megismerhetik magát a művészettörténészt is, aki a Kassák Múzeum megújításáért nyerte el a lap harmadik alkalommal átadott díját. Ezt követően Trogmayer Ottó régész, a szegedi múzeum volt igazgatója mesél szakmai emlékeiről, Fehér Dávid és Orosz Márton kurátorok a Szépművészeti Múzeum nemrégiben megnyílt új kortárs állandó kiállítását mutatják be, és végül az ugyancsak a közelmúltban Budapesten kiállító Günther Uecker német képzőművész beszél életéről, munkásságáról és magyarországi élményeiről.

A lapot szokás szerint minden anyagának nyolcoldalnyi angol nyelvű összefoglalója zárja. A többszörös hazai és nemzetközi dizájndíjas MúzeumCafé legújabb száma kapható az Inmedio és a Relay kiemelt újságos boltjaiban, a nagyobb könyvesboltokban, valamint a múzeumshopokban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz