Amerika mesterségesen létrehozott középkora
2013. március 20. 13:18
Korábban
Magyar tárgyak is helyet kaptak
Ugyanakkor ezek az „összepárosítások” egyáltalán nem véletlenszerűek, hanem legtöbbször nagyon is tudatosak. „A múzeum legjelentősebb festményének, Robert Campin Angyali üdvözlet-triptichonjának, az úgynevezett Mérode-oltárképnek (1425 körül) a termében csupa olyan tárgyat gyűjtöttek össze, amely a kép tárgyi világát szimulálja. A szoba csodás spanyol gerendás mennyezete, a díszesen faragott magas hátú pad, az asztali és fali gyertyatartók, a majolikakancsó, a csőrös-láncos bronzedény mind gonddal összeválogatott 15. századi darabok; a válogatás egyik fontos szempontja az volt, hogy a lehető leghasonlóbbak legyenek (a festményen – M. G.) a Madonna szobájában látható berendezési tárgyakhoz. (…) A Campin-terem világosan megmutatja a bemutatás illuzionista célját” – írja Radnóti.
A múzeum mai „kincstárában”, egy vitrinekkel berendezett, azaz valóban „múzeumnak látszó” teremben ugyanígy, de a többi helyiséggel ellentétben már a rekonstruált múlt illúziójának megteremtése nélkül folytatódik az „összehordott” középkori kincsek bemutatása: 1470 körül festett kártyalapok, kódexek, könyvek, hímzések, kelyhek, szentségtartók, feszületek, gazdagon díszített miseruhák, filigrán elefántcsont-faragványok, kámeák sorakoznak a tárlókban. Itt látható a múzeum egyetlen magyar vonatkozású műtárgya is: Jean de Touyl (meghalt 1349–50) 1320 és 1340 között Párizsban készítette azt az aranyozott ezüstből megformált kis gótikus ereklyetartó szárnyas oltárt (kinyitva 25,4 × 40,6 centiméteres), amelynek szárnyait kívül-belül színes zománcképekkel díszítette, és amelynek középső részében három kis aranyozott szobrocska ül: középen Mária, ölében a kisdeddel, két oldalán pedig egy-egy angyalfigura a kezében tartott két üvegelejű, aprócska aranydobozkában tartja a parányi ereklyedarabokat (de hogy kiét, az sajnos nem derül ki).
A múzeum katalógusában Erzsébet-ereklyetartó néven szereplő tárgyat eredetileg Erzsébet magyar királyné (1305–1380), I. Károly király (1308–1342) özvegye ajándékozta az 1334-ben alapított budai Szegény Klarisszák rendje zárdájának, későbbi tulajdonosai között volt gróf Batthyány Ignác (1741–1798) erdélyi püspök, egy közelebbről meg nem nevezett Batthyány grófnő, a 19. század közepén pedig gróf Batthyány Artúr, akinek rakicsányi (ma Rakičan, Szlovénia) kastélyában „szolgált” a tárgy, majd különböző párizsi tulajdonosok következtek, akiknek a sorában az utolsó Adolf de Rotchild báró (1926–1997) volt, tőle szerezte meg egy New York-i gyűjtő, akitől végül 1962-ben került ide.
És ahogyan az Erzsébet-ereklyetartó melletti táblácskáról mindezt megtudhatjuk, ugyanígy az összes múzeumi tárgyleíráson minden egyes kiállított darabhoz a lehető legalaposabb proveniencia van megadva: kitől, honnan, mikor, adott esetben milyen árverésről került a múzeum gyűjteményébe. Vagyis a kiállítás egyáltalán nem akarja eltitkolni, hogy a benne látható tárgyak eredetileg nem ebben az „összeállításban” léteztek, ugyanakkor a Cloisters megteremtői arra mégis nagyon nagy hangsúlyt fektettek, hogy a látogatókra tett összbenyomás lehetőleg minél egységesebb legyen. „Nyilvánvaló, hogy a megőrzésnek az a különleges formája, amelyet a Cloisters képvisel, az amerikai kultúra terméke” és „mint egész, nyilvánvalóan nem eredeti. De ebből nem következik, hogy hamisítvány volna. Stilizált kerete a benne bemutatott nagyszerű műalkotásoknak” – foglalja össze „közös” sétánk végén az erről a különleges múzeumról alkotott véleményét Radnóti Sándor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap