Építs a múltra: a régészet ideológiai szerepe Izraelben

Nemzeti jelkép

Az avdati vandalizmus és az erre történő hatósági reagálások újfent kihangsúlyozták a terület kiemelkedő, zsidó nemzeti örökségi szimbólumként betöltött szerepét. Az 1960-as években – amikor az első ásatásokat végezték – a helyszín azt az izraeli törekvést jelképezte, miszerint a homogén zsidó kultúra emlékei az országban kell hogy egyesüljenek. Az 1990-es évektől kezdődően a privatizáció és a globalizáció társadalmi folyamatai után a helyszín egy multikulturális társadalom létrehozásának szándékával turisztikai vállalkozások földjévé vált.

Az avdati látkép

A PastHorizons című tudományos folyóiratban közölt cikkében Chemi Shiff, a jeruzsálemi Héber Egyetem doktora ellenérzését fejtette ki a négy évtizede húzódó, újból fellángoló vitákkal szemben. Tapasztalatai szerint az izraeli társadalom a homogén nemzeti diskurzus építésétől egyre távolabb kerül, ugyanis paradox módon a tudósok ideológiai eszközökkel azon igyekeznek, hogy fenntartsák az őshonos kisebbségi csoportok, például a helyi beduin törzsek kulturális kizárását a zsidó társadalomból.

Eldugott sivatagi emlék

Az Izrael déli részén található sivatagi Nemzeti Park 1961-ben nyitotta meg kapuit; a megnyitó ünnepségen a politikai elit számos tagja, köztük az izraeli miniszter, David Ben-Gurion is részt vett. Az állam első embere a sivatag felvirágoztatását tűzte ki célul, úgy vélte, Izrael túlélésének érdekében a lakosságot az állam földrajzi határszéleire is át kell csoportosítani. Beszédében olyan sokáig ment, hogy azt jósolta, 10 éven belül 10 millió lakos fogja lakni a sivatagos vidéket. Ez a mai napig nem történt meg.

Elsőre úgy tűnt, hogy az avdati ásatások Gurion vízióit támasztják alá. A helyszínt először az Eisenberg néven született, s az 1930-as években a leendő zsidó állam területére érkező Abraham Negev tárta fel. A régész szerint Avdat egy kis karavánszerájból fejlődött a Nabateus Királyság egyik legnagyobb politikai, kereskedelmi és katonai központjává. Az akkori kutatások szerint a nabateusok az arab törzsektől a hellenisztikus időszakban megszerezték a Közel-Kelet és az Arab-félsziget közti kereskedelem jogát, s idővel felügyeletük alá vonták a Negev-sivatagon áthaladó tömjén- és fűszerkereskedelmi karavánutat is, majd mezőgazdasági termelést folytattak a római, illetve bizánci korban.

Viszonyulás az ősi zsidó néphez

A nabateusok gazdaságának gyors fejlődése alapján kísérletet tettek Negev benépesítésére. A sivatag az arabok után a zsidó nép jólétének jelképévé vált, s egyre inkább úgy kezdtek rá tekinteni, mint a zsidó nép újjászületésére az ősi hazában. A váratlanul cionista szimbólummá váló területet igyekeztek az izraeli és a különböző etnikai hátterű nép egy közös identitásaként ábrázolni. Habár Avdat múltbeli bizonyítékai nem kimondottan Izrael történelmi létjogosultságát erősítették, a hasonló kulturális vonások alapján megindulhatott a vadon meghódítása.

Élet Avdatban

Az 1990-ben megindult újabb kutatások azonban már árnyalni kezdték az „ősekről” kialakított képet. Kiderült, hogy az ókori királyságnak közel sem volt akkora befolyása, például a Római Birodalom gyorsan a vazallusává tette az államot. Az izraeli régészet új interpretációinak hatására a sivatagról alkotott ideológia semlegessé kezdett válni; egyre több karikatúra keletkezett a kezdetben túlbecsült korabeli építkezésekről. Az ideológia lassan átalakult: a különböző bemutatótermek és már maga a régészeti helyszín bejárata is egyre jobban hasonlított a beduin kultúra építményeire, s Avdat lassan idegenforgalmi látványossággá lett. A Negev-sivatag több helyszíne, köztük Avdat 2005-ben a Tömjénút egyik állomásaként a világörökség részévé vált.

Az egyetemes eszmék szimbólumai nem tudták teljesen kiirtani a korábbi ideológiákat, így a marginális csoportok még mindig nem kaptak szerepet az ország identitásának alakításában. Chemi Shiff szerint a nemzeti narratíva nem sokat változott az évtizedek során, a beduin kultúra csupán egyike a számtalan bemutató kiállításnak. Mindezek alapján érthetjük meg a beduin törzsek 2009-es pusztításainak valódi gyökereit; a vandalizmus remekül példázza a folyamatokat. A törzsek azonban részvételt követelnek Izrael kultúrájában, s a dúlással próbálnak fellépni a mesterséges megosztás ellen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma