Heródest akarják a palesztinok

2013. február 14. 08:54

Nem szabadott volna elvinni Nagy Heródesnek a Heródium nevű erődítmény feltárása közben még 2007-ben megtalált mauzóleumát Ciszjordániából - állítja a Palesztin Hatóság, amely a nemzetközi jog megsértésével vádolja a júdeai király életéről rendezett tárlat szervezőjét, a jeruzsálemi múzeumot és Izrael államát.

Korábban

Nagy Heródes mauzóleuma lesz annak a kiállításnak a középpontjában, amelyet minden idők legambiciózusabb tárlataként harangoztak be Izraelben. A negyven éves kutatómunka után hat évvel ezelőtt megtalált sírhelyet a jeruzsálemi Izraeli Múzeumban rekonstruálták, s mintegy 250 tárgy kíséretében állítják ki.

A királysírra Heródes egykori palotája, a dombtetőre épült Heródium nevű erődítmény feltárása közben bukkant rá még 2007-ben Ehud Necer régész, a Héber Egyetem professzor. A tudósok már korábban is sejtették, hogy ebben a körzetben lehet a sír, amelyről Josephus Flavius ókori történetíró is említést tett, de az ásatások egészen addig nem igazolták a feltételezést. A Háárec szerint a sírt egy eddig feltáratlan, Heródes két palotája között lévő területen találták meg, ahol kiderült, hogy a szarkofágot a temetés után pár évtizeddel darabokra törték. A hely igazi kincsesláda, a Heródium környékéről eddig 30 tonnányi leletet tártak fel az izraeli archeológusok, a megtalált tárgyakból pedig idén, a mauzóleum felfedezőjének, a három éve elhunyt Necer emlékére rendeznek kiállítást.

Nagy Heródes a római birodalom szentföldi helytartója volt, i.e. 40 körül pedig a Júdeát megszállva tartó birodalom szenátusa „a zsidók királyának” nevezte ki. A Bibliából mint a betlehemi tömeges gyermekgyilkosságok elrendelője ismert: miután eljutott hozzá annak híre, hogy megszületett Jézus Krisztus, „a zsidók új, igazi királya”, minden két év alatti fiúgyermeket megöletett Betlehemben és környékén. De a kegyetlen uralkodó hírében álló Heródes egyik feleségét és három fiát is megölette, s számtalan rabbit, illetve politikai ellenfelét is meggyilkoltatta.

Heródes építtette fel a második jeruzsálemi templomot, a jeruzsálemi Óvárost ma is körülvevő falat, valamint a Heródium mellett más palotákat, erődítményeket is emeltetett Caesareában, Jerikóban és Maszadában. Júdea királya kínzó fájdalmak között, i.e. 4-ben fejezte be földi pályafutását. A 70 éves korában elhunyt uralkodó halálos ágyán „bőrének egész felületén elviselhetetlen viszketést érzett, beleiben pedig szüntelen fájdalmakat. Lábai megdagadtak, bélgyulladása támadt, szeméremteste rothadni kezdett, és férgek nyüzsögtek benne.”

A Heródes személyéről és művéről rendezett grandiózus kiállításnak azonban nem mindenki örül. A Palesztin Hatóság azzal vádolja Izraelt, hogy a zsidó állam megsértette a nemzetközi jogot, mivel az izraeli régészek olyan leleteket ástak és állítottak ki, amelyek Ciszjordánia területéről származnak. (az 1993-as oslói egyezmény óta Ciszjordánia egy része a Palesztin Hatóság felügyelete alatt áll, de 164 ország „elfoglalt palesztin területekként” utal a Kelet-Jeruzsálemet is magába foglaló entitásra.)

Hamdan Taha, a Palesztin Hatóság régiségügyekkel foglalkozó tisztviselője ennek kapcsán elmondta, hogy az Izraeli Múzeum nem konzultált velük a leletek kiállítása előtt. Szerinte a tárlatnak az a célja, hogy a zsidó állam a régészetet használja fel a területek iránti igényének igazolására, holott a helyszín – Jerikóval egyetemben – „a palesztin kulturális örökség integráns részét képezi”. Heródium egyébként a C jelű adminisztratív terület része, amely izraeli fennhatóság alatt áll; az Izraeli Múzeum igazgatója, James Snyder szerint a kiállított leletek jogszerűen vannak Jeruzsálemben, s a tárlat végeztével visszaviszik oda, ahol kiásták őket.