Félt Agatha Christie-től a brit titkosszolgálat
2013. február 6. 08:59
A paranoia lett úrrá a brit titkosszolgálat munkatársain, amikor a kezükbe vették Agatha Christie 1941-ben megjelent krimijét, ugyanis attól féltek, hogy a regényben szereplő egyik karakter leránthatja a leplet a hétpecsétes titok övezte kódfejtő programjukról, amelynek a német Enigma-kódrendszer feltörését is köszönhették.
Korábban
A helyszín Anglia, az időpont a második világháború. A szigetországba menesztett német ügynökök már javában dolgoznak azon, hogy a küszöbönálló inváziót előkészítsék. A brit titkosszolgálat egyik embere ekkor egy balesetnek álcázott gyilkosságban életét veszti. Utoljára még elmondja megbízóinak, hogy az Angliában levő német ügynökök vezetőjének kódneve vagy N vagy M, és hogy egy üdülőhelyen, Leahampton csendes városában tartózkodik.
Majdnem a frászt hozta Alfred Dilwyn “Dilly” Knoxra a krimi koronázatlan királynője, Agatha Christie, amikor 1941-ben kiadta N or M (N vagy M) című, magyarul 1975-ben, Göncz Árpád fordításában megjelenő nagy sikerű regényét. Knox ugyanis a brit titkosszolgálat egyik vezető kódtörője volt, a szervezet pedig azért aggódott, hogy a regényben szereplő Bletchley őrnagy neve nem fedi-e fel kilétüket – olvasható a témával foglalkozó legújabb könyvben, a The Codebreakers of Station X című kötetben.
A második világháború ideje alatt a központ több mint 10 ezer embert foglalkoztatott azzal a céllal, hogy a titkosított német üzeneteket megfejtsék. A Bletchley Parkban dolgozó kódfejtőknek sikerült feltörniük a németek híres-hírhedt Enigma-kódrendszerét, aminek köszönhetően a brit parancsnokok számára nyílt titokká vált, hogy mire készül a náci Németország Anglia ellen.
Az MI5 vezetését rendkívül aggasztotta, hogy az akkor már befutott írónő tud-e bármit is a Bletchley Parkban folyó munkáról. A titkosszolgálat ekkor berendelte az Agatha Christie-vel tudvalevően jó kapcsolatot ápoló Knoxot, de a férfi azt hajtogatta, hogy a félelmeknek semmi alapjuk nincsen. A nyomozók féltek attól, hogy ha az írónőt fogják vallatóra, akkor azonnal lelepleződnek, ezért Knoxot kérték meg a nem túl hálás feladatra.
A két jóbarát az írónő Courn’s Wood-i otthonában találkozott, ahol Knox arról kérdezte Christie-t, hogy miért Bletchley-re keresztelte egyik karakterét. Az írónő válaszul elmagyarázta, hogy éppen Oxfordból tartott Londonba, amely út során a vonat váratlanul sokat vesztegelt Bletchley-ben – így „bosszúból” esett a választása Bletchley-re a regény egyik legkevésbé szerethető szereplőjének névválasztásakor, idézte fel a történetet a The Telegraph brit napilap.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Bűncselekmény vagy tragédia volt a Wilhelm Gustloff elsüllyedése? tegnap
- Máig érezhető a véres vasárnap hatása Észak-Írországban tegnap
- Nagy Lajos halála után lánya, Mária lépett trónra, Magyarország első királynője tegnap
- 400 kilométert gyalogolva tiltakozott a sóadó ellen Gandhi tegnap
- 10 meglepetés az űrről 2025.01.29.
- Számtalan teória született, de máig nem tudni pontosan mi történt a mayerlingi vadászkastélyban 2025.01.29.
- Iskolanővérek és az ostrom viharai 2025.01.29.
- Kik voltak valójában Árész leányai, az amazonok? 2025.01.29.