Elterjedt volt a váltságdíj a százéves háború alatt
2013. január 25. 16:19
Hatalmas üzletet láttak az angolok és a franciák a foglyok váltságdíjak útján történő megszabadításában a százéves háború idején, de a 116 évig tartó konfliktus a nyelvészethez is tett hozzá – derült ki a Southamptoni Egyetem történésze által végzett kutatásból.
Korábban
A Franciaország és Anglia között zajló, összesen 116 évig tartó százéves háború (1337-1453) kirobbanásában a trónviszály mellett a textilipara révén gazdag Flandria feletti uralom kérdése is szerepet játszott. Az angolok jóformán az összes olyan gyarmatukat elveszítették Franciaországban, amelyeket még Hódító Vilmos (1027-1087) szerzett, Anglia a megszülető békében (1453) egyedül Calais-t tudta megtartani.
A százéves háború idején az angol és francia foglyok köré valóságos piac épült ki: Remy Ambuhl, a Southamptoni Egyetem kutatója szerint a hadifoglyokat pénzzel lehetett megváltani, a rendszer jól szervezett, és sokkal kiterjedtebb volt, mint azt a történészek korábban gondolták.
Ezt a nagy bevételekkel kecsegtető, szerződésekre épülő rendszert testesíti meg az a katona – olvasható az egyik középkori iratban –, akit a háború során összesen 17 alkalommal ejtettek foglyul. Ambuhl szerint azonban a foglyok „adásvétele” nem korlátozódott a lovagokra és a nemesekre, az általa feltárt középkori források szerint váltságdíjat szinte bárkiért adtak – olvasható a történésznek a Prisoners of War in the Hundred Years War című tanulmányában.
A rendszer mozgatórugója a pénz volt – szögezi le a történész, hozzátéve, hogy egy magasrangú katona elfogása valódi főnyeremény volt. Az 1415-ös agincourti csata után az egyik angol íjász, William Callowe például nem kevesebb mint száz fontot kapott az egyik „értékes” foglya után. (egy íjász akkoriban hat pennyt tudott megkeresni egy nap.)
A 'hadifogoly' kifejezés először az 1420-as években bukkan fel latin és francia nyelven; ezekben a szövegekben elismerik a fogoly védett státusát, ugyanakkor megemlítik a fogvatartók kötelezettségeit is. A váltságdíjakra épülő rendszert szerződések szabályozták, s bármennyire is a bevételek növelésére épült, akadtak azért kivételek: egy fogoly például nem kevesebb mint negyedszázadot várt arra, hogy megszabadítsák láncaitól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.