Buda 1784-ben

A magyar kormányszervek a török hódítás miatt 1541 óta Bécsben, illetőleg Pozsonyban működtek. A széttagoltság és a török veszély megszűnte után 1784-ben rendelte el II. József, hogy az országos hatáskörű hivatalok (a Helytartótanács, a Magyar Kamara, a magyar főhadparancsnokság, a Királyi Curia) költözzenek át Budára.

A hivatalok és a megnövekedett létszámú népesség részére épületeket, házakat, lakásokat kellett biztosítani, amelyeket az Erődítési Igazgatóság fennhatósága alá tartozó erődítési telkeken, valamint a Várhegyet övező külvárosok lakatlan, almafákkal borított területein kívántak felépíteni. A budai városi tanácsnak és a katonai parancsnokságnak Bécsbe kellett felküldenie a Vár és a külvárosok (Krisztinaváros, Víziváros, Rácváros) helyszínrajzát.

A tervrajzon pirossal jelölték az erődítési építményeket, a polgári igazgatáshoz tartozó épületeket, halvány pirossal a már szétosztott házakat, míg sárga színűre festették a még kiosztható telkek helyét. A számozott házhelyeket az építkezésre vállalkozók között osztották el: főnemesek (pl. Brunszvik, Sztáray, Zsigray) mellett macedón, rác és örmény kereskedők is szerepelnek a listán.

A térkép a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában tekinthető meg

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• Kormányzás ellenszélben