2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Elegánsan telt afrikai királynő egy ősi faragványon

2013. január 7. 14:49

Egy dekoratívan túlsúlyos afrikai királynőt ábrázoló, kétezer éves, faragott domborművet fedeztek fel a szudáni Meroé ősi városának egyik palotájában, jelentették be régészek. A királyi család női tagjai körében az volt az elfogadott, ha az áll alatt egy kis toka is van.

A dombormű készítésének idejében Meroé a Kush Királyság központja volt, az államalakulat északi határai egészen Egyiptom déli csücskéig felnyúltak. A korban nem volt szokatlan, hogy egy királynő (ahogyan ott nevezték: candaces) uralkodjon, s egy nő álljon szembe a hódító Róma seregeivel.

A most felfedezett homokkőből készült domborműven egy mosolygós nő feje látható gondosan elkészített hajjal, bal fülében fülbevalóval. Álla alatt azonban egy kis zsírpárnát láthatunk, ami abban a korban elegánsnak és szükségesnek számított a királyi család nőtagjai körében. A régészcsapat vezetője, Krzysztof Grzymski mutatta be a reliefet a meroéi palotából származó többi lelettel együtt egy közelmúltban tartott egyiptológiai konferencián a torontói Royal Ontario Museumban.

A kutatók még nem tudták azonosítani a képen látható hölgyet, azonban a művészeti stílus alapján úgy tűnik, hogy legalább kétezer éves és egy királyi személyt ábrázol. „Igen hasonlít a térség többi királynői ábrázolásokhoz” – mondta Grzymski a LiveSciencenek adott interjújában. Hozzátette: az egész frizura nem maradt fenn, így teljes bizonyossággal nem állítható, hogy ténylegesen egy uralkodónőt látunk a művön.

Hogy a Kush Királyság uralkodói dinasztiáinak hölgy tagjai miért preferálták a róluk készült kövérkésebb ábrázolásokat, az mind a mai napig rejtély. „Az egyik elmélet szerint talán azért, mert a nagyobb méretű candaces a termékenységet és az anyaságot képviselte” – írta korábban Miriam Ma'at-Ka-Re Monges, a Kaliforniai Állami Egyetem professzora.

A királyi palotát még 2007-ben fedezte fel Grzymski csapata, a homokkőből készült, törékeny falai és berendezési tárgyai alapján pedig úgy vélik, a királyság kései éveiből származhat. Az épület alapjai azonban sokkal későbbre nyúlnak vissza, a palota 2000 évvel ezelőtti (újjá)építői csupán újra felfedezték falait. A palota kidíszített termei igencsak veszélyeztetett állapotban vannak a homokkő törékeny szerkezete miatt, így a kutatók joggal tartottak attól, hogy a dombormű eltávolítása esetleg károkat okozhat a palota falaiban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár